Körtvélyessy Béla: A cselfalvai ágost. hitv. evang. templomnak … külső látképe és rövid leírása. Eperjes 1908.

— 2 — Felső vidéki városaink s műemlékeink csak a XIV. század óta, többnyire német gyarmatosok betelepítése alkalmával épültek, természetesen oly stylben, minő akkoriban Némethonban divatos volt t. i. a csúcsíves stylben. Felső vidéki műemlékeink nagyobb része még ezen korból való, s bár felső vidékünk szegény a román stylű műemlékekben, annál gazdagabb az építészet gót stylű alkotásaiban. így a kassai dom elsőrangú gót stylű emlékünk az országban, sőt több tekintetben ritkítja párját a külföldön is; továbbá az eperjesi, bártfai, lőcsei, késmárki, csütörtökhelyi, beszterczebányai, körmöczi, beregszászi s több — ott tetemes számuk miatt mind elő nem sorolható — műemlékeink díszes helyet foglalnak el hazánk gót stylű épületei közt. S a mily ritkák országunk vidékein a gót stylű emlékek, épp oly ritkák felső vidékünkön a románkoriak. Mindezekből látszik, hogy hazánk dunántúli részeiben a kultura s az avval karöltve járó monumentális építészet korábban vert gyökeret ugyan, mint felső vidékünk megyéiben, de hamarább következett be annak hanyatlása, sőt a török hódoltság által majdnem egészen megszűnt. A felső megyékben ellenben, bár későbben vette kezdetét a polgárosodás s a kultura fejlődése, de annál hosszabb ideig állott fenn; sőt a jelen új rendszer mindent egyengető törekvésének daczára, az egykor oly fontos szerepet játszó, gazdag és műszerető polgárság által épített és védett szabad királyi városokban — melyek régente mind megannyi gyúpontjai s menhelyei valánaka polgárosodásnak, művészetnek, tudománynak, a műiparnak s általában véve a műveltségnek — napjainkban is észlelhető. Ez oknál fogva felföldi régi városaink igazi városi jelleggel birnak s e tekintetben nem is hasonlíthatók össze hazánk alsóvidéki városaival. Jelen közleményem czélja egy sáros megyei románkori műemlékünk megismertetése lévén, — a műemlékeink stylkülönbségét és korát jellemző rövid bevezetés után áttérek felvett tárgyam leírásához. Az Eperjesről északkeleti irányban, Girált felé vezető országút mellett, nem messze a szintén műtörténeti tekintetben érdekes, de már csúcsíves stylű templommal biró Komlóskeresztes helységtől, egy magaslat tetején magában áll a cselfalvai, még románkori, jelenleg evcingelikus templom, mely építménynek méretei ugyan csekélyek, de az egésznek alakja elég érdekes.* Szentélye egyenes zárással és egyszerűen profilírozott gerinczekkel ellátott keresztboltozattal bír. * S nemcsak azért nevezetes, hogy Sárosmegyének egyedüli román stylű műemléke, hanem azon körülménynél fogva is megemlítésre méltó, mert Pnlszky Ferencz tudósunk innét birja predikátumát.