Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

A falutelepités részletes tervrajzát László József a Faluszövetség mérnöke készitette. A község lakosai földbirtokmegoszlás tekintetében a következőkép festenek : nagybirtok: 1, középbirtok 7, kis- és törpebirtok 230. Ezeknek a speciális tényezőknek a felsorolása főként azért vált szükségessé ebben a munkában, hogy az olvasó láthassa belőle, milyen egymásra következő, összetartozó vagy széthúzó körülmények játszanak közre egy uj község és egy szervezkedő egyházközség megalakításánál. Bizonyos, hogy ugy az egyik, mint a másik részről történő munka sok fáradságot, alapos megfontolást és előre kitervelt eljárásokat igényel. Az ezekkel járó rengeteg gond és törődés mellé hozzá kell még számítani a mostani nehéz gazdasági viszonyokat, amelyek az ország megcsonkítása után mint egy fojtó köd ülnek meg minden törekvést, ambicíót és előrehaladást. Ezekhez kell számítani továbbá azokat a fáradozásokat, amelyek különféle egyéni, vagy testületi és a tömegekkel kapcsolatos érdekellentétek elsimítását és elhárítását jelentik. A Csabacsűdön ma már egyszerűnek, sőt majdnem megoldottnak látszó települési kérdés azonban korántsem volt az első időkben olyan egyszerű és keresztülvihető, mint amilyennek most látszik. Szembeállítva az 1926 — 1927. esztendőket az 1934 évvel, túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ennek a cca. 8 esztendőnek a leforgása alatt sok energia és aktivitás kimerítésére volt szükség. Sokkal egyszerűbb dolgok sem mennek olyan simán és kedvező mederben, semhogy egy falu és egyház létesítése nyerhetne olyan könnyen megoldást. Tagadhatatlan, hogy ezeknek az akcióknak a csúcspontján főként a két vezető férfiú állt és pedig a lelkész meg a főjegyző, akiknek munkája sokszor rendkívül nehéz és órási önmegtagadást igényel, mert a százfelé húzó közvélemény és különféle érdekellentétek dacára is csak