Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

közös nevezőre kell hozniuk az adott tényezőket. Mindkét vezető a saját hatáskörében munkálkodott. E soiok irója már kint a tanyán, ahol első izben lakott, tapasztalni és érezni volt kénytelen az ilyen kezdeti munkával járó összes nehé zségeket. Viszont az ideiglenesen Szarvason elhelyezkedett főjegyző szintén kivette a maga részét az e munkával együttjáró örömökből és gondokból. A község eredetileg mintafalunak volt tervezve, amelyet FAKSz. kölcsönből épített volna nagy általánosságban a lakosság. A földrajzilag immár elhelyezkedett és kiterjedt község főjegyzője, Csabacsűdy János a falu továbbfejlesztésének ügyét és gondolatát szellemes elképzelés alapján kezdte meg és eszközli a továbbiak folyamán is. Mint mindenkinek a községben, neki is, mint a politikai község vezetőjének, nagy gondot okozott a közegészségügy problémája. Ez a gond az óriási pénztelenség miatt mint egy megoldhatatlan rejtvény meredezett fel előtte is. 1927-től 1933-ig, nemhogy orvosa, de még egyszerű bábája sem volt a községnek, mely tényezők pedig a legprimitívebb kívánságait képezik egy olyan tömörülésnek, melynek falu nevet adott a közvélemény és az illetékes hatóságok. Ma már (1934.) mindkettő megvan. A közegészségügy tekintetében az 1931—32 évek voltak aggasztóak. Typhus járvány ütött ki a faluban és ha megfelelő intézkedések nem történnek, veszedelmesen elharapódzhatott volna a ragály. A vármegyei és a községi beavatkozás azonban sikeresen elnyomta a bajt s azóta említésre méltó, tömeges és járványszerü megbetegedés nem fordult elő. Amint ezekből látjuk, egy ilyen települési munka sok gonddal és törődéssel, de ezzel párhuzamosan, rendkívül sok érdekes jelenséggel és tapasztalattal jár. A legegyszerűbb feladat kerül az ember elé s azzal mulattatja a megfejtőt, hogy a semmiből valamit m M