Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

res előzetes közbenjárására az 0. F. B. 29.583. sz. a ítéletével 25 kat. hold lelkészi javadalmi földet, melyhez később, ugyancsak az 0. F. B. 1928. július 3-án Budapesten tartott tanácsúiési határozatának 1322/1928 száma alapján, még 19 1h kat. hold kántori jav. föld is járult. Ez utóbbinak áiruházása csak később történt meg. Azelőtt a szarvasi csendőrség használta, de lemondott róla. Hogy Csabacsüd milyen ideális elgondolás szerint épült volna fel azt egy a település és a F. A. K. Sz. építkezéssel kapcsolatban készült miniszteri leiratból sejthetjük, amelyben egy ilyen kifejezés áll: „Csabacsüd eszményi község." Az építkezésekhez mintegy 1500 pengőig terjedő anyaghitelt igényelhettek az egyes települők, illetve építtetők. Az ilyen módon felépített házban egy szoba, konyha és kamra helyiségek voltak előjegyezve. Tervbe volt ugyan véve bizonyos nagyobb terjedelmű FAKSz. lakóházak épitése is, melyeknek munkálataihoz 3.500 P. anyaghitelt kölcsönzött volna az állam. Hogy az eredetileg eltervelt építkezési modor miért nem valósult meg, arra a körülményre nem kívánok kitérni ebben a munkában, de akit a probléma érdekel, az bizonyos tekintetben feleletet nyerhet erre a kérdésre a ,,Magyar gazdák szemléje" cimü gazdaszövetség! folyóirat XXXVIII. évf. 1. sz. 1933. január havi számában, a 32—33. oldalon. Az 1929. évben megindult FAKSz. kölcsönből eszközölt építkezések, mintegy 110.000 pengőt jelentettek egyelőre. Ez az érték cca. 64—80 ilyen házba lett beépítve. A község belterülete 89. kat holdat tesz ki. Az állami műút és a helyiérdekű vasút éppen a falú mellett haladnak el. Általában elmondható, hogy a közlekedési viszonyok kielégitőek. Közlekedési eszközök a kocsikon kivül a naponta többször közlekedő motoros vonatok és a kövesuton Kunszentmártontól Gyuláig elhaladó MAVART. m »7