Sárkány József szerk.: Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400–dik évfordulójára. Cegléd 1928.

Történelmi áttekintés

- 15 — növelte ennek a városnak a nemzeti élet önállósága utáni sóvárgását. 1854-ben iktatta be lelkészi hivatalába az egyház törékeny testű, de rettenthetetlen lelkű, örök szomorúságban élő, de állandó tevékenységben égő, hűséges szolgáját, Dobos Jánost, a dunamelléki egyházkerület generális nótáriusát, az utolsó diéta református papját, a 77-iki turini zarándokút feledhetetlen szónokát. Az ő idejére esik az 1836. évi törvény VI. t.-c. 3. §-ának végrehajtása. E törvény ugyanis elrendeli, hogy a job­bágyi legelő az érdekeltek kívánságára a földesúrétól elkülö­níttessék! E törvény alapján a helytatótanács 1856 január 28.-án kelt rendeletével a nevelés ügyének emelése céljából a tanítóknak és lelkészeknek egyaránt kiszolgáltatni rendelte a földilletőségüket a város és uradalom közt létrejött egyezség szerint. A volt uradalom a végrehajtási utasításba azt is belevette, hogy ez a földterület lehetőleg a városhoz közel adassék ki. 1864 tavaszán hajtották végre a legelőelkülönítési egyez­séget, mely közel 1000 holdas földesúrrá tette Cegléden a ref. egyházat. A másik két testvérfelekezet, a város lakosságával egyetemben szintén részesült áldásaiban. A ref. egyház iskolai célokra, nyolc tanító díjazására kapott összesen 424 kisholdat, vasárnapi ismétlőiskolai alapra és egy közös erővel felállítandó reáliskola céljaira 400 holdat (ebből a város 50 holdat később visszavett), a lelkész díjazására 115 holdat, a kántoréra 52 holdat (a régebbi 41, illetve 10 hold kiegészítéseként), 7 hold jutott a harangozónak és 12 holdat pedig az u. n. Kosárhegyen temetőhelynek jelöltek ki. így örökítette meg nevét s lett messzevilágító példaadó az uradalmi képviseltség, a kiküldött úrbéri bíróság, a város akkori világi és egyházi elöljárósága, Dobos János fáradhatatlan buzgólkodása. Ez az előkelő és érdemleges díjazás azután lehetővé tette, hogy a tanítói rend díszei is mindenkor kívána­tosnak tartották maguk számára a ceglédi „földes tanítói állást", — a rendezés időpontjában még csak 8 volt a tanítók létszáma, ma már 22. A létszám ilyen rohamos emelkedése s az új iskolai törvények a tanítói díjleveleknek is új rendezését tette szükségessé. Az első nőtanító Zirzen Janka növendéke : Varga Ilka volt 1876-ban. 1888 augusztus 8-ika óta Kiskunhalas szülötte Takács József lelkész, egyházkerületi főjegyző, kormányfőtanácsos vezeti az egyház sokat hányatott hajóját „elődeinél nem kevesebb buzgósággal" s azokéhoz méltó erővel és tehetséggel. Az ő lelkészkedése idején a főgondnokok közül B. Molnár Sámuel, id. Hartyányi Imre és dr. Dobos Sándor neveit említjük meg. A tanítótestület tagjai közül pedig a tankönyvíró Nyújtó

Next

/
Thumbnails
Contents