Sárkány József szerk.: Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400–dik évfordulójára. Cegléd 1928.

Történelmi áttekintés

— 16 — Pál pártelnök nevét, a ceglédi Népkör életrehívóját, a nagy népszerűségnek örvendő Márta János, a melegszívű Biró Lajos és a szolgálat hűségében példát adó Nagy Sándor nevét. A sok jeles tanító között az ő munkás életük bizonyára a legszebb mutatói annak a szellemnek, amely a ceglédi ref. tanítótestület tagjait áthatotta. 1910-ben nyerte el a r. kath. egyház Cegléden a számbeli többséget 15.987 lélekszámmal, a ref. hívek száma akkor 15.712. 1911-ben indította meg a ref. egyháztanács a hitélet erősítésére Takács József és Csikesz Sándor szerkesztésében az Egyházi Értesítőt, a kéthetenként megjelenő évi 1 koronás lapot. De hiányos lenne az áttekintés, ha nem foglalnók ide az egyházi alapítványtevők közül legalább a legjelentősebbeket, így nemzetes Pajor Antal vármegyei biztos 1838-ban szegénygyermekek iskolai könyvekkel való ellátására tett 400 forintos, B. Molnár András 1847-ben általános iskolai célokra adott szintén 400 forintos, Zsadon Józsefnek 700 frlos és Mányi-Szabó 1000 frtos gimnáziumi alapítványát, stb. Az önerejére támaszkodó, saját erői alapján előhaladó, másokkal mégis együttérző és élő életfelfogást dicsőítik ezek az adományok. A köztudat szerint a ceglédi Kaszinó alapítójának, Pajor Antalnak érdemét* egy egykorú versezet eképpen zengi: „Jótéteményét osztogató kegye S ez ünnepélyes tett legyen írva, nem Elkopható márványbetűkkel, Szív lehet oszlopa érdemének." Az egyház összes alapítványát — a fel nem soroltakat is —, elfújta a'világháború irtóztató szele, úgy, hogy ma névleges értékükben, csupán 1 *56 Pengőben kezelik az egyházi számadások, de most is nyilvántartják, mert ennek a szellemnek, a református hívek eképpen szemléltetett áldozatkészségének továbbra is munkálkodni kell abban az egyházban, melynek jövője tagjainak tettekben is megnyilatkozó támogatásán épülhet és lendülhet magasba. Ez az egyházi szellem munkált az általános közcélokat szolgáló, városi intézmények létesítésének szükségességére rámutató és szárnyat adó református eredetű adományokban is. így pl. Dobos János mérnöknek 100.000 frtos gimnáziumi alapítványában, E. Tóth Mihálynak gazdasági iskolai célokra 3 fertály feketeföld 200.000 kor. értékű adományában, melynek a konjunkturális időkben való megsemmisülése nem csökkenti annak erkölcsi értékét. Ennek az egyháznak kebelébe tartozik B. Molnár Elemér is, ki nagylelkű áldozatkészségével a legvígasztalanabb időben a magyar faj védelmére a B. Molnár Erzsébet Szülőotthont hívta életre s állította a jövendő szolgálatába. •1000—1000 frt-ot adott mind a 3 ker. felekezetnek.