Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

Hazánk fénykora Mátyás idejében, Jézus élete, Béke- háború, A természet 50 csodája, Az Alföld, Balaton és Dunántúl, Vág, Duna mentén, Európa fővárosai. Bizonnyal nem ez az év az egyetlen, melyben ilyen munka folyt; e tarka sorozatból következtethetjük, hogy más évek munkája is ilyen lehetett. — Ez a nehézkes gép azonban a mindennapi, osztályokban folyó oktatásban alig volt használható, bár fel volt szerelve mozgóképelőadásra alkalmas filmvetítőrésszel is. A Veres Pálnéíntezet első beszerzése egy könnyen kezelhető diapozitívvetítőgép volt, melynek kezelését a tanulók végezték. Ezt a rendes tanítási órákon használták, főleg a művészettörténet, földrajz, de az irodalmak tanításánál is. Minden felhasználható pénzt lemezek beszerzésére fordítottak: erre a célra rendezték a később említendő előadásokat is. így már 1922/3-ban 1000 diapozitívlemeze volt az iskolának. Nemcsak művészettörténettanításhoz szükséges lemezek szerepelnek közöttük, nemcsak földrajzi képek, mint másutt is, hanem eredeti összeállítású, sehol másutt meg nem szerezhető irodalmi lemezsorozatok, melyeket az igazgató útmutatásai szerint készített és színezett nagv buzgalommal és szeretettel Lévay István, ny. kereskedelmi iskolai főigazgató. Pl. többek közt Dantét, Goethe Faustját, Homeros műveit, Nibelungokat, Petőfi, Shakespeare műveinek fontos jeleneteit, részleteit mind lemezek útján tudja tanításunk megeleveníteni. A tanítás érdekében azonban a diapozitívvetítőgépet 1925/6-ban tárgyak, képek vetítésére ís alkalmas epidiaszkóppal cserélték fel, mely mindjárt az első évben száznál több alkalommal szerepelt a rendes tanítás keretében. Mikor a kollégium kialakulása megkezdődött, a Deák-téri épület is megkapta a maga epidiaszkópját, hiszen a két épületben levő kollégiumban mindenből kettőnek kell lennie, hogy a tanítás munkája zavartalan lehessen. 1932/3ban végre mozgóképek vetítésére alkalmas Bolex-filmgép tetézte ezek munkáját, mely már is igen sok élvezetet szerzett a tanulóknak, és pótolta az eddig látogatott ú. n. kötelező filmoktatást. A szokásos földraizi, természetrajzi képeken kívül különösen értékes volt a Nibelung-ének bemutatása, továbbá a Napóleonról és Michel Angelóról szóló film. — Megemlítjük itt, hogy már régebben js többször vitték a polgári iskola tanulóit az 1900-ban alapított Uránia-tudományos színház előadásaiba; szinte fájdalommal tölti el szívünket az, hogy e jobb sorsra érdemes vállalkozás megszűnt, és hogy nyomában nem keletkezett hasonló intézmény. A diákság kapott érte a Magyar Holland Kultúrgazdasági Részvénytársa,ság filmoktatásában kárpótlást, a magyar kultúra azonban elvesztette egy értékes hajlékát. A filmgépekhez hasonlóan fontos eszköze a »szemléltetésnek« a beszélőgép, grammofón. Ezt a zenetörténet és modern nyelvtanítás már nem nélkülözheti, azonban úgyszólván 28