Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

Ida vezetésével felsőruhavarró- és szabástanfolyam, s fíelcsúk Ilona, majd Toóth Márta vezetésével (némely évben több) kalapkészítő tanfolyam is. Bizony ezek is kimúltak lassanként, s mir£ az iskola kollégiummá alakult, ennek erősebb délelőtti munkája miatt nem jutott idő a tanfolyamok szár mára, de a gazdasági helyzet romlása sem segítette elő e tanfolyamok rendezhetését. A továbbképző életképessége végén volt akkor, mikor átalakulása megindult. Még egy évben, 1929/30-ban, éppen a kollégium teljes kialakulásának évében egyéves továbbképző tanfolyamot szerveztünk, melyet a Deák-téri épületben helyeztünk el. Ebben több mint tíz növendék tanulta érdeklődéssel a hároméves továbbképző egy évre sűrített és így igen érdekes anyagát. Reményteljes kezdet után következő évben nem akadt jelentkező, s az a szép munka, mely 1920-tól lelkes szeretettel folyt, átadta helyét a kollégium munkájának. Itt az állami tanterv kötötte a fenntartó egyház kezét, tehát szabad választást nem engedhetett a tárgyakban, egyetlen kivétel az V—'VIII. osztály harmadik modern nyelve, a francia volt, melyet eleinte csak önként vállalkozók tanultak. Mivel azonban olyan kevesen tanulták e fontos tárgyat, hogy 50 növendék közül néha csak nyolc vett benne részt, — bár nem kellett külön díjat fizetni tanulásáért, sőt a délelőtti órarendbe voltak órái beillesztve, — 1930/1-tői a miniszter külön engedélyével kötelezővé tette egyházunk ezt a harmadik modern nyelvet is. A szabadság nem mindig válik be, ezt tudtuk eddig a politikai életből, most az iskolai életben is magunk tapasztalhattuk. Ami fontos, annak tanulását nem lehet a tanulók és szülők sokszor megmagyarázhatatlan önkényére, szeszélyére bízni; nevelni is kötelessége az iskolának, tehát a tanuíandókat is neki kell megállapítania. c) Szemléltetés, bemutatás. Most már az állami tanterv és rendszer szerint kellett a kollégiumnak dolgoznia. Mi volt mégis, ami vonzóvá tette, amit máskép végzett, mint a többi iskolák? A szemléltető oktatásra nagyobb gondot fordított olyan tárgyakban, melyeket másutt elhanyagolnak. Míg másutt csak a természettudományi tárgyak bemutatásából és a nyelvtanítás képeiből áll általában a szemléltető oktatás, addig itt minden alkalmat megragadunk a bemutatásra, ez a módszer a tanítás érdekességét növeli és szinte pótolhatatlanná teszi az iskolábajárást. Látható a magántanulók £ok tárgyból való készületlenségéből az, hogy bemutatást, szemléltetést nem élveztek, s csak könyvre voltak utalva. Már 1903-ban vett a polgári iskola egy nagy yetítögépet, sőt tervezet kidolgozását is rábízta egy bizottságra. 1913/4-ben — olvassuk — a Deák-téri nagyteremben Windt József és Kozma Gabriella vezetésével előadásokat rendeztek a következő tárgyakról: Toldi, 27