Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

a család és iskola munkájáról szólt, Vidovszky Kálmán, ki a gyermekek vallásos neveléséről elmélkedett, és Dr. Láng Margit, ki a most igazán túltengő otthoni elfoglaltságról adott elő. Dr. Zelenka Margit egy alkalommal a ruházkodásról szólt, ennek kinövéseit fejtegette akkor, mikor még Klebelsberg miniszter az intézeti ruha elrendelésével nem szabott határt az iskolások körében a divat őrületének. A kollégium már első évében, 1927/8-ban, (tehát az említett miniszteri intézkedés előtt) bevezette az intézeti ruha intézményét. Jeszenszky Ilona Ivedély- és jellemnevelés iskolánkban címen fejtegette, milyen egyéni nevelés folyik nálunk; Télessy Dalma, ki a szeretetrenevelés munkáját ismertette, az erre szervezett iskolai egyesületekről és általában szociális érzék fejlesztésére vonatkozó törekvéseinkről számolt be; az a tanár tette ezt, ki maga a világháború idejében ilyen munkájáért a Vörös Kereszt kitüntetésében részesült. — Nem szoktunk külső embereket előadókul meghívni, mert az a véleményünk, hogy éppen az hozhatja létre a bensőséges kapcsolatot, ha iskolai ember szól a szülőkhöz. Egyszer tettünk kivételt, mikor Dr. Imre Sándor, egyetemi tanárt, a kiváló református pedagógiapro*fesszort kértük meg, hogy adjon elő a Veres Pálnéi-intézet szülői értekezletén. Jó tanuló, rossz tanuló címen tartott előadásával kötötte le a tanárok és szülők érdeklődését. De hiszen ő nem volt idegen, mivel két leánya volt iskolánknak kedves tanítványa: egyik még a továbbképzőben, másik pedig a kollégiumban. Ez esetben tehát nem a tanár, hanem a szülő, — ki maga is tanár — volt az előadó, a közönség nem változott. , Bá,r e változatosság jellemezte a szülői értekezletek tárgysorozatát, mégis meg kell állapítanunk, hogy a szülők általában nem fogadták őket olyan érdeklődéssel, mint azt reméltük. 1927/8.-ban ezt ki is emeltük értesítőnkben: »Tudjuk, hogy a legtöbb iskolában így van, s éppen ezért kételkednünk kell az értekezletek igazi értékében.« 3. Tanítói munka. a) Modern nyelvtanítás. A polgári iskola értesítője köh zölte rendszeresen ,a rendes tanítás anyagát 1889/90-től. Érdekes, hogy ,az értesítő magyar és német nyelven van szerkesztve 1891/2-től 1902/3-ig, ezzel is jelzi azt, hogy az iskola fenntartója a Deák-téri magyar és német egyház. Az 1885/6. év -Imegnyitásáról meg azt olvassuk, hogy magyar és német nyelvű istentiszteletet tartott Dcleschall Sándor lelkész. De hogy más években is így történt-e, ;arra nem találtunk adatot. — 'Való igaz, hogy mikor már az értesítő nem is jelezte 24