Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

kétnyelvűséggel a Jcettös fenntartót, az intézet a német nyelv­vcI mindig erősebben törődött, mint más polgári iskolák. Hi­szen egyházunk hagyománya az, hogy még elemi iskolájában i> taníttat három éven át németet. Már az 1900-as évek éltjén elhatározták, hogy két csoportban tanítják e modern nyelvet, külön a kezdőket és külön a haladókat, 1910/11-től így is folyik a munka egészen a legújabb időkig, s az ered­mény talán meg is látszik. Mikor pedig megalakul 1920-ban a \ eres Pálné-intézet, ennek egyik főértéke éppen a modern nyelvek (német, angol, francia) intenzív tanítása, amit ki­vétel nélkül két-két csoportban végez. Ez által az egyenlőbb tudású gyermekek kerülnek össze, s nem tartják vissza a haladottabbakat a gyengébbek, viszont nem riasztják el a gyengébbeket az erősebbek. A polgáriban a francia nyelv szerepel mint rendkívüli tárgy a rendes német mellett; ép­így önként vállalkozóknak tanít néhány évig ß. rendes három nyelv mellett olaszt is a továbbképző. Az egyház ehhez a hagyományhoz ragaszkodott, mikor a modern nyelvek isko­láját szervezte a kollégiumban. b) Tanfolyamok. Régebben is történt kezdeményező lé­pé-. az iskola életében ez irányban. Ilyen 1910-ben a pol­gáriban a gyorsírástanitás kérdésének felmerülése. Ekkor Té­fc s>y Dalma véleményezése alapján kísérletül bevezetik a III. és IV. osztály önként vállalkozó tanulói részére a gyorsírást, 11 int nem kötelező rendkívüli tárgyat. A Veres Pálné-ban pe­dig Dr. H. Gaudy László, vallástanítási igazgató, majd Rutt­k.iy- Miklian Gyn a tanításában kezdettől fogva alkalmat nyer­nek a növendékek e fontos tárgy tanulására. Ez a rendszer az arra vágyóknak lehetőséget ad a tanulásra, viszont nem kényszerít bele mindenkit, mint a legújabb rendelkezés, mely két osztályban tette kötelező tárggyá a gyorsírást. A Veres Pálné-intézet első évében a második félévben rlvidásokai tartottak fír. Tolnay Vilmos, egyetemi tanár, a népköltésről, Dr. Domanovszky Sándor, egyetemi tanár, a lovagkorról, Dr. Mágocsy- Dietz Sándor, egyetemi tanár, a virágokról, Dr, Böhm Dezső Homeros műveiről. Ezeket szí­vesen hallgatták a növendékek és ezek indították meg az iskolának a megszokott középiskolai V. osztály helyett más tan­anyagú intézetté való átalakulását. A szervezésnél az volt Raf­fay püspök gondolata, hogy a tanulók szabadon válasszák a 'tárgyakat, melyeket tanulni óhajtanak. Azonban a végre­hajtásnál az elv fenntartásával mégis kellett bizonyos köte­lező tárgyakat megállapítani; hiszen tudjuk, hogy a szabad tárgyválasztást személyes rokonszenv, kényelemszeretet, stb. irá­nyítja, így tulajdonképpen csak a második modern nyelvnél lehetett szabadon választani, meg az ügyességi tárgyak ta­nulásánál. Mivel ennek az intézetnek nem volt államérvényes «5

Next

/
Thumbnails
Contents