Révész Sándor: A bezi–enesei egyesült ágost. hitv. evang. keresztyén egyházközség története. Győr : Gross ny., 1908.

Egyházi beszéd. Az 1907-ik évi május hó 11-én Bezin tartott püspöki egyházlátogatás alkalmával mondotta RÉVÉSZ SÁNDOR ev. lelkész. Uram Jézus óh légy velem A mig tart földi életem. Ha öröm ér szenteld meg azt, A bánatban Te adj vigaszt! Mert boldogság csak ott fakad, A hol jelen vagy Te magad. Amen. Összegyülekeztünk Istennek házában Keresztyén Testvéreim! Nemde szokatlan időben. Nincs ma vasárnap, nincs ma ünnep, mely az egész világnak szólna, ezen mi gyülekezetünk mégis ünnepel. Felemelő a hangulat, lelkesedés hatja át szivünket, hiszen szeretett főpásztorunkat üdvözölhetjük, tisztelhetjük körünkben. Jó reménységgel jött ő hozzánk, bizonyságot szerezni a bennünk lakozó lélekről, bizonyságot, méltó követői vagyunk-e a mi láthatatlan fejünknek, a Krisztusnak, a kinek képében nálunk megjelent. Él-e mibennünk az erős hit, áthatja-e egész valónkat az Isten iránti szeretet, mely itt a földön igazán, szentül és jámborul élni megtanít? Mit felelünk e kérdésekre? Önhitten szólunk, talán mint egykor a gazdag ifjú tette: „mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva, mi fogyatkozás vagyon még bennem?" Távol legyen tőlünk a büszkeség! Ne a gőg, de az alázatosság adja ajkainkra a szót; ne a dicsekedés, de a törödelem hangján mondjuk el: bizony, még sok jó nélkül szűkölködünk. Át kell változnunk érzelmeinkben, gondolkodásunkban, egész életünkben, ha hasonlók akarunk lenni ahhoz a nagy mesterhez, ki példát adott, hogy az ő nyomdokait követnénk.