Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

36 tott, 13 napi éhezés által kényszeríttetett a gályarabok egyenruhájának felvételére. Április 'O-én a gályára vitetett, s annak legalsóbb emeletén eveznie kellett több más társával egyetemben. Április 23-án Theate mellett olasz földre kitétetett bajtársaival s Nápolyba hajtatott, hol is május 7-én megérkezvén. 50 piaszterért gálya rabúl eladatott. A kínos gyaloglás súlyos és szokatlan munka, rossz ellátás folytán társai közül sokan elhaltak, de ő maga azon 26 között volt, kik 1676 február 11-én a nápolyi kikötó'ben Ruyter M. a hollandi tengernagy közbenjárása folytán szabadságukat visszanyerték. Szabadulása után hosszabb ideig Wittembergben tartózkodott. Jobb idők beáltával 1683-ban az ispotály lelkészének megválasztatott, s hivei által visszahivatott Beszterczebányára. A szenvedések pohara azonban további időkben színültig telt meg, a mennyiben szemevilágát elveszítve, teljesen szerencsétlenné lett. Szenvedéseiben osztályossá lett bajtársa Stürzer Mihály, ki házába fogadta, hol is barátjainak s könyörületes híveinek segélyezéséből élt. A jezsuiták vezetése álló ellenei nem akartak könyörülni az elszerencsétlenült felebarátukon, utolsó menedékhelyétől megakarták fosz-