Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

37 tani, s a városból száműzetni, de Zólyom vármegye akkori alispánja. Beniczky Tamás közbenlépése ezt meghiúsította, 1715-ben a halál megmenté őt a további szenvedéstől. cfí jezsuiták el- Miután a jezsuiták a szedik a teme- templomokat elvették, a tőket lelkészeket, a tanárokat elűzték, ujaob térítési kísérlethez nyúltak. Azzal a követeléssel léptek fel, hogy miután ők egyedül viselik a lelkészi hivatal minden terhét, őket illeti meg a száműzött evangelikus lelkészek jövedelme, s egyúttal ama kívánságukat is nyilvánították, hogy őket illeti a temető kulcsa is, melyben az evangélikusok szoktak temetkezni. A száműzött lelkészek jövedelme fejében a városi tanács 300 frtot utalványozott a jezsuitáknak, de a temető kulcsait nem adta át nekik, hanem a városi bírónál helyezte el, ki azonban katholikus ember lévén, s igy a jezsuitáknak kiszolgáltatta a kulcsokat. Hogy az evangelikus vallású városban a város birája katholikus ember volt, annak magyarázata az, hogy a városi tisztviselők választásánál királyi biztosok jelentek meg, kiknek feladatául tűzetett ki, a városi tanácsból