A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

Az egyházmegye múltja

11 rületi gyűlés felhívására az ugyanazon évi egyházmegyei gyűlés a soproni főiskolára mintegy 100 forintot hoz össze, az 1836. évi jegyzőkönyv szerint az egyházmegyei gyülekezetek e célra több mint 200 forintot ajánlanak fel. László Sámuel mellett 1819-től Diskay Ferenc kővágóörsi birtokos, táblabíró viseli a felügyelői tisztet 1845-ben történt elhunytáig. László Sámuel 1837-ben történt halála után a jeles Horváth Zsigmond kővágóörsi lelkész, egyházkerületi főjegyző s a magyar tudományos akadémia levelező tagja választatott esperesül. Alatta a népiskolákra nagyobb figyelem irányul. Karsay Sándor mencshelvi lelkész indítványára népiskolai választmány állíttatik fel. Elnökévé az esperest választják, akit ugyanekkor Zalavármegye is megbízott a zalai protestáns népiskolák felügyeletével. 1837-ben az egyházmegyei levéltár szervezését sürgeti az egyházmegye; Karsay buzgólkodására 1838-ban megalakul az egyházmegyei tanítóegyesület; egyike e legelsőknek. Ugyanezen évben Kővágóörsön egyházkerületi gyűlés tartatott, melynek 800 frtra rugó költségeit az egyes gyülekezetek ajánlják fel. Az 1839. évben emlékezetes mozgalom indul meg az egyházmegyében ; Szepezdi Nagy Sándor indítványt tesz egy Kővágóörsön felállítandó grammatíkális iskola létesítésére, Antal Ignác kővágóörsi lakos e célra telket ajánl fel. Az épület Mezriczky Péter építési felügyelő buzgólkodására csakhamar felépül s 1841-ben Erdős Márton, mint első tanár megkezdi a tanítást. Isó Pál katona őrmester pedig az iskola könyvtárára 100 kötet könyvet ajándékoz.*) 1841—44-ig az unió eszméje foglalkoztatja az egyházmegyében is az elméket, a két protestáns felekezet egyesülését lelkes hangon támogatják s megvalósítására feliratot intéz az egyházmegye a kerülethez és egyetemes gyűléshez. 1845-ben az egvházmegye két jeles vezére, Horváth Zsigmond esperes és Diskay Ferenc felügyelő kidűlnek a sorból; működésük minden irányban üdvös volt, velők együtt Acs János dörgicsei lelkész és egyházmegyei jegyző is kiváló gonddal kezelte az egyházi ügyeket. Hármuk tevékenysége *) Ezen időben a győri énekeskönyv behozatalára több gyülekezetben érdeklődés mutatkozik ; Pálfy József lelkész 1840-ben bevezeti azt Mencshelyen, utóbb egyházmegyénk más gyülekezetei is elfogadják azt.