A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A zánkai ág. hitv. evang. ker. leányegyház története

82 A filoxéravész következtében a leányegyház egyetlen jövödelmi forrását elveszítvén, a legnagyobb szükségbe so­dortatott. Az egyház elszegényedése folytán a gyülekezet kénysze­rülve volt iskoláját az államnak felajánlani. Hosszas tárgyalások után az állam átvette a községi is­kola és az evangelikus iskola ingatlan vagyonát s 1898 már­cius 1-től kezdődőleg felállította az állami iskolát egy tan­erővel. A tanítónak felváltva evangélikusnak vagy református­nak kell lenni, mivel az állami iskola ingatlan vagyona rész­ben a református, részben az evangelikus egyház tulajdona volt. A legelső állami iskolai tanító Polyvássy Mihály refor­mátus vallású. A zánkai állami iskolában az evangélikus gyer­mekek vallásoktatását Nagy Lajos szentantalfai lelkész teljesiti. A zánkai evang. egyház oly feltétellel adta át az iskola ingatlan javait az államnak, hogy a tulajdonjogot magának fentartotta időtlen időkig. 5. fl gyülekezet egyéb viszonyai. A temető közös. Fel van sáncolva. A temető füvét fe­lerészben az evang. egyház használja, felerészben a ref. lelkész. A gyülekezetben 1896-ban egy nőegylet alakult, mely urvacsorai kendőket, s szói zékteritőket szerzett. A nőegylet azonban ma már megszűntnek tekinthető. A gyülekezeti szőlők rekonstruálása folytán a gyüleke­zet visszanyerte fő jövödelmi forrását, s kedvezőbb anyagi helyzetbe jutott. Ma már több mint négyezer korona megtakarított tőké­vel rendelkezik. A gyülekezeti tagok a szőlőközmunkán kivül semmiféle egyházi terhet nem viselnek. Kedvező szüretek mellett a gyülekezet jelentékeny alap­tőkét gyűjthet magának. Vajha az anyagiakban való gyarapodás még jobban megerősítené a híveknek buzgóságát s egyházunkhoz való tántorithatlan ragaszkodását. J/agy Xajos ev. lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents