A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

Az egyházmegye múltja

9 nyi, Ajkai, Nagyvázsonyi, Mencshelyi, Dörgicsei, Kővágóörsi, Kapolcsi ecclesiákban levő Tiszt. Uraimékhoz." Tehát még ekkor nem volt külön egyházmegye. De 1787-ben, midőn Hrabovszkv Sámuel superintendens egyházlátogatást végez, Vilfinger János kapolcsi lelkész, mint senior kiséri a püspököt kőrútjában. Az egyházmegye különválása tehát abba az időbe esik, midőn a türelmi parancs nyomán a protestáns egyházi élet országszerte uj lendületet vett. Egyházmegyénknek körülbelől 125 éves múltjából, a gyér adatoknál fogva, arra kell szorítkoznunk, hogy kronologiai sorrendben rögzítjük meg a felemlitésre méltó egyének neveit s a velük kapcsolatos eseményeket. Eleinte alig jegyezhetünk fel többet, mint az esperesek és felügyelők neveit s azoknak sorrendjét, ezt is Lájpczig János kapolcsi esperes-lelkésznek a levéltárban levő jegyzékéből tudhatjuk meg. Eszerint az egyházmegye első esperese Iványi Sándor előbb kapolcsi, később kővágóörsi lelkész volt. Utána Vilfinger János kapolcsi lelkész „volt az esperes, ki mint soproni tanár halt meg 1802-ben. Őt követte Murman Mihály kővágóörsi lelkész. Majd Lakos Ádám kapolcsi lelkész következett. Az eddigi négy esperes mellett Lájpczig jegyzéke szerint a következő egyházmegyei felügyelők működtek: Első volt Miser László kapolcsi közbirtokos, utána Sághváry N. kővágóörsi közbirtokos, majd Barcza Mihály kapolcsi és Diskay N. kővágóörsi, ezek után pedig Domokos Ferenc kapolcsi és Bóday Mihály öcsi közbirtokosok következtek. Utánuk jön Potyondy Ferenc az Eszterházy hercegi uradalom ügyvédje, gyulakeszi lakos, ki 1813-ban halt meg. Egyházmegyénk múltjáról világosabb kép tárul elénk László Sámuel mencshelyi lelkész esperességével, ki 1812-től 1836-ig viseli e hivatalt. Vezetése alatt a hivatalos ügyek körültekintő gonddal intéztetnek el s ugy az egyházmegyei, mint consistoriumi tanácskozásokról rendes jegyzőkönyvek vétetnek fel. A levéltárban meglevő első egyházmegyei jegyzőkönyv 1812-ből származik. A nemzeti élet megújhodásával az egyházi élet is élénkebb pezsgést mutat. A tanügy mint a kultura egyik első emeltyűje az egyházmegyében mindig meleg érdeklődésre és támogatásra talált. Az 1822. évben Kővágóörsön tartott ke-