A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A kövágó-eörsi ág. hitv. ev. gyülekezet története

0 Széles Balaton mentét Eurs vezérrel törzsgyökeres magyarság foglalta el. Egy pillantást vetve az ősmagyarok természeti és természetes életmódjára, ezt könnyű megérteni, hogy miért ? A halászat, vadászat, vándor nomád nép lévén, ősfoglalkozása volt a magyarnak. Délen a Balaton, éjszakon a Bakony, halban, vadban bővelkedett, ősmagyar ilyen otthont édesen fogadott. Hozzá a hatalmas Badacsony tőle keletre s nyugatról koszorú módjára övező hegyekkel, tüzes borával, mely a római császárok udvarainál is jó kedvre hangolta az ős latinok fejedelmeit, hogy lépett volna innét tovább a boldog hazát kereső, honfoglaló magyar. Felvette legelsőben e vidék a kereszténységet. Tisztelve a hóditó emlékét, mégis kegyelettel hajolva a krisztusi valláshoz is, mint minden megyében számos község, ugy e vidék községei közül is több, egy szent nevét védszentként vette fel elnevezésére. Kővágó-Eörs sem volt eleve „ Kővágó-Eörs hanem „Boldogasszony-Eörs". A reformatio felléptével felvette a protestáns vallást és ekkor mindent, ami a régi tévtanokra csak emlékeztetné is, mellőzendőnek mondotta s ahol ma a község nagyobb része elterül, ott kőfaragók lévén, Boldogasszonyfa-Eörs helyett elnevezte magát Kőfaragó-Kővágó-Eörsnek. Régi hiteles okmányaiban ugy említtetik: Kővágó-Eörs, aliter: Boldogaszszony-Eörs. Kővágó-Eörs régebben mezőváros volt, most falu, Zalamegye tapolcai járásához tartozik. Posta, távirdahellyel, piaccal, elég virágzó kereskedéssel, a Balaton partján fürdő és nyaraló telepekkel, mely telepek az épen most, 1908. évben épülő vasút forgalma folytán reménylhetőleg nagyban emelik e vidék nagy borkereskedését. Kővágó-Eörs ősidők óta kikötőjével és hajózásával összekötő kapocs Zala és Somogy között. Mint egyházközség, okmányok alapján vallhatjuk majdnem egyidős a reformatióval. Egy 1774-ben kelt okmány tanúsítja, hogy 1555—1605-ig itt már rendszeres protestáns isteni tisztelet tartatott, miután az egész község protestáns hitre tért. Az alig 50—60 lélek római katholikus hivő is a protestáns templomban békességgel tartotta isteni tiszteletét. A gyülekezet békéje mint általán a magyarhoni protestantismusé tartós és szilárd nem lehetett. Modor György róm. kath.