A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A leányfalui ág, hitv. ev. leányegyház története

A leányfalui ág, hitv. ev. leányegyház története. I. R leánygyülekezet statistikai állása. Leányfalu kisközség Veszprémvármegye veszprémi járásában. A leányfalui ág. hitv. ev. leányegyházközség eredetét — adatok hiányában — nem lehet határozottan megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy 1776-ban már mint oly gyülekezet állott fönn, melynek iskolatanitója volt, mert mint a vázsonyi anyagyülekezet filiáját emiitik az akkori iratok. 1787ben már megemlítve találjuk a tanitó nevét is, ki Pelárgus József volt, s fizetéséről szóló nyugta a gyülekezet régi ládájában van elhelyezve. 1790-ben fölhívja a nagyvázsonyi anyagyülekezet a leányfalui filiális leányegyházat, hogy Tisztelendő Greskovits Imre lelkész urnák Pusztavámosról leendő meghozatásában segítségére legyen. 1794-ben állapíttatott meg a Főtisztelendő püspöki hivatal által, hogy a lelkész Nagyvázsonyból hatszor menjen ki évenkint Leányfaluba. Az 1795. évben már a második ismert nevü tanitó működött Leányfaluban, névszerint Berta Ferenc, ki után négy évre már ismét uj tanitó következik Molnár András személyében, kinek utóda csakhamar Sebestyén Mihály tanitó lett. Az 1813. évben a nagyvázsonyi eklézsiával uj egyezség következik a széna behordásának ügyében. 1814-ben a reformátusok az evangélikusokkal egyesülnek s közösen uj harangot szereztek. Ezután 1830-ig semmi nevezetesebb dolgot nem találunk feljegyezve a gyülekezet történetéből. 1830-ban az iskolaházhoz való épületfák szereztettek be. Az 1833-ik évben pedig ismét tanitóválasztás történt, mely alkalommal Paál Istvánt választották meg leányfalui tanítóvá. Hogy az első iskola és imaház mikor lett építtetve : erre nézve hiányoznak az adatok, de a szabad prédikálást 1837ben engedélyezte Nagytiszteletü Horváth Zsigmond esperes ur a tanítónak.