Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

36 hercegi uradalom, a Gusztáv Adolf egylet és a környékbeli hívek j árultak. Az egyházi élet gyönyörű fejlődésnek indult. Ennek bizonysága az is, hogy dacára az 1864-iki rossz termésnek, elhatározták, hogy a régi bedűléssel fenyegető iskola helyett, újat építenek. Az iskola alapkövét, Isten segítségül hívása mellett, 1865. ápr. 18-án tették le és ugyanezen év októberében az teljesen el is készült. 2400 forintba került. Ennek fedezésére szolgált a régi iskolaépület eladásából 500 forint, SchaumburgLippe herceg által adományozott épületanyag értéke 500 frt. és az épület telke. A fuvart és a kézimunkát ismét a hívek szolgáltatták. A gyülekezet adósságát, 1869-ig az áldozatkész GusztávAdolf egylet segítette törleszteni. Miután az egylet 1870-től. segélyzését tovább nem teljesíthette és még 829 frt. adósság maradt fenn, ez a 89 házaspárra vettetett ki. így volt lehetséges az, hogy míg 1846-ban, iskola és imaház céljára csak egy szalmafödeles ház volt a gyülekezet vagyona, most rövid 20 év múlva egy szép lelkészlak, gyönyörű templom és iskola hirdette Isten dicsőségét, a hívek és a jóltevők buzgóságát és áldozatkészségét. Miután a magyarbólyi egyházközség alapja biztosítva volt, Roykó teljes erejét, a gyülekezet tagjai valláserkölcsi életének gondozására fordíthatta. Roykó lelkész buzgó működése a külföldön sem volt ismeretlen. A magyarhoni evangélikusok helyzetének megismertetése végett Roykó lelkész 1867. aug. 15-én a Gusztáv-Adolf egylet nagygyűlésére Wormsba utazott, ahol a Szentháromságtemplomban, nyomtatásban is megjelent előadást tartott. Midőn Roykó ünneplő magyar ruhájában Wormsban megjelent, mindenhol szíves szeretettel üdvözölték, és evang. szellemtől, s magyar hazaszeretettől áthatott beszéde, s az egyik közebéden elhangzott toasztja a hallgatóságra mély benyomást tett. (Toasztot ábrázoló képe megjelent a Luthernaptárban. 1868. aug. 31-én, fölemelő örömünnepe volt az egyházközségnek, midőn Karsay Sándor püspök, canonica visitatiot, vagyis egyházlátogatást tartott. Jelen voltak: Schleining Károly esperes, Ritter István egyházmegyei jegyző, Schneider Károly bátaapáti, Haffner Lajos hidasi lelkész, Nádossy István pécsi gyülekezeti felügyelő, Nendtvich Sándor, Koch János esküdt.