Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

VIII. Borjúd község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói

129 rök háborúkban elvéreztek. 1687. aug. 12-én, a Nagyharsány melletti csatában (12 km.-re Borjádtól), végre a magyarok győztek, a törököket kiűzték az országból. Ez utolsó török harcokban különösen kitüntette magát Battyhány Ádám ezredes, ki vitézségéért, a magyar királytól, 1700-ban, a németbólyi uradalmat kapta, mely jelenleg Montenuovo Nándor herceg tulajdona, melyhez egykor Ivánbattyán, Békás-puszta és Borjád is óriási erdőségeivel együtt odatartozott. Borjádi ev. templom, iskola, s tanítólak. Midőn a magyarok a török háborúkban elpusztultak, a viszszahúzódó törökök elől idemenekülve, gör. kel. szerbek telepedtek le a községben, kiknek az akkori magyar királyok menedéket és otthont nyújtottak. A gör. kel. szerbek Borjádon anyaegyházközséget szerveztek, templomot, (1770-ben épült) iskolát építettek, volt lelkészük és tanítójuk, s nyelvüket, vallásukat mind a mai napig szabadon gyakorolhatják. A szerb megszállás után 1921-ben, az itteni szerbek közül legtöbben Jugoszláviába költöztek. A 18. század elején németnyelvű r. k.-ok költöztek a községbe, akik egy kis leányegyházat alapítottak, s 1927-ben templomot is építettek. Róm. kat. tanítónő: Kovács Zoltánné. A baptisták a régi izraelita imaházat vették meg. A metodistáknak is külön körük van. Izraelita jelenleg a községben nincsen. Vértesi. 9