Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

VIII. Borjúd község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói

VIII, Borjúd község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói. Borjád község Baranya megyében, a mohácsi járásban, Mohácstól 18 és Magyarbólytól 12 km.-nyire fekszik. Van postája és telefonállomása. Körjegyzőség székhelye Hercegtőttős. Vasútállomása Villány (8 km.), autobuszállomása Németbóly (4 km.) Három temploma és iskolája van éspedig evang., róm. kat. és gör. kel. és egy bapt. imaháza A gör. kel. szerbeknek van helyben lelkészük. Az evangélikusok, mint leánygyülekezet a magyarbólyi evang. anyagyülekezethez, a róm. kat. filia pedig a németbólyi plébániához tartozik. Lakóinak száma, az 1930,-i népszámlálás szerint 754, ebből ev. 516, (ezek közül 29 ref.), r. k. 170, gör. kel. 49, baptista, 17, gör. kat. 2, Az ev. elemi iskolások száma 63, ismétlősöké 18, óvodaköteleseké 65. Borjád politikai község határa 3.200 kat. hold. Ebből az evangélikusoké 1.100, r. k.-é 300, Montenuovo hercegé 1.630, gör. kel.-é 130, baptistáké 40 kat hold. A földreform folytán, az evangélikusok 30, r. k. 5, bapt. 3 kat. holdat szereztek. Egyházi és iskolai célra, az ev. egyház 5 kat. holdat vett.,Az evang. leányegyház tulajdonában van erdő jogon kívül, és a tanító használatában, 4V

2 kat. hold föld. Hogy Borjád község mikor keletkezett, azt nem tudjuk. A község régi neve „Barlad" volt. Régi iratokból olvashatjuk, hogy a környék birtokosa 1330-ban Barladi család volt. Amint Baranya megye többi községében, úgy itt is régente magyarok laktak. 1571-ben pl. a következő borjádi magyarok fizettek a töröknek adót: Jankó Gál, Zakó Mátyás, Lókos András, Gönyös György, Gál Máté, Sántha Gál. A Borjád melletti ,,Kese" elpusztult magyar faluban és a Vörösmalomban, Varga, Tóth, Kosáros magyar nevekkel találkozunk. A magyarok azonban a tö-