Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

VII. Ivándárda község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói

VII. Ivándárda község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói. 1. Ivándárda község Baranya megyében, a baranyavári járásban, két kilométernyire Baranyavártól, 18 km.-re Mohácstól és 9 km.-re Magyarbólytól fekszik. Ivándárda jelenleg a dunántúli ev. egyházkerületnek legdélibbre fekvő ev. leányegyházközsége, a jugoszláv trianoni határszélen, Van telefonja, autobuszállomása és villanyvilágítása. Utolsó posta és jegyzősége Bezedeken van. Vasútállomása Magyarbóly. Három temploma van éspedig: ev., róm. kat. és gör. kel. és két iskolája, evang. és róm. katolikus. Lakóinak száma, az 1930-iki népszámlálás szerint, 605. Ebből evangélikus 458, (melyből 38 ref.) róm. kat. 147. A mindennapi evangélikus elemi iskolások száma 56, az ismétlő iskolásoké 16, óvodaköteleseké 40. Ivándárda pol. község határa 1200 kat. hold. Ebből az evan gélikusoké 800, a róm. katolikusoké 370, a gör. kel. egyházé 30 kat. hold. Jugoszláv megszállás alatt az ivándárdai evangélikusoknak 200 hold földjük van. A lehetetlen trianoni határ miati azonban kénytelenek e földjüket potom árért eladni. Temetőjük (1897) 1 kat. hold. A földreform alkalmával az evangélikusok 150, az evang. leányegyházközség iskolája céljára 2, a róm. katolikusok 42 kat. holdat szereztek. Az evang. leányegyháznak saját használatára van a földreform földdel együtt 4 és fél, a tanító használatára 6 és fél kat. hold földje. Hogy Ivándárda község mikor keletkezett, azt nem tudjuk. A község régebbi neve „Iván" és ,,Dárdaiván" volt. A falu határa mellett vezetett el a rómaiaknak egykori hatalmas műútja, mely Eszéket (Murza) Baranyaváron át Budapesttel (Aquincum) összekötötte. A szomszéd község Baranyavár, mely jelenleg jugoszláv uralom alatt van, egykor erősség volt. 896. évben jöttek be a magyarok és foglalták el ezt az országot. A magyarok Baranya vármegyét is csakhamar eláraszVértcsi. . .