Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

VII. Ivándárda község jelenlegi fekvése, lélekszáma, továbbá keletkezése és régi lakói

114 tották. Ivándárda régi lakói is magyarok voltak. így pl. tudjuk, hogy egy Kovács Mihály lakott itt, ki a töröknek adót fizetett. A magyarok azonban a török háborúkban elvéreztek, s több falu egészen lakatlanná és pusztasággá lett. 1650-ben, Iván, Dályok, Benge, s Bezedek községgel együtt Karasitz Mihály és neje Kürthy Erzsébet tulajdona volt. 1695ben Ivándárda és határa Karasitz Mihály sógorának, felsőkáldi Káldy Péter tulajdonába került. Ivándárda, az Iványiak birtokaként is szerepelt. Ivándárdai ev. s távolabb a r, k. templom. Balra a hősök szobra, A törököknek Magyarországból való kiűzetése után, a 17. század elején, a Balkán felé visszahúzódó mohamedán törökök elől menekülve, szerbek települtek le a községben, akik itt új otthont találtak, s az akkori magyar király megengedte, hogy templomot, iskolát építhessenek és nyelvüket, vallásukat, szabadon gyakorolhassák. A roskadozó gör. kel templom áll még, de hívő nélkül, mert az utánuk bevándorolt, szaporább és szívósabb németajkúak, lassanként a házakat és földeket megvették és a gör. keletiek kivándoroltak a községből. Az első bevándorolt szerbek voltak: Radics, Bogdán, Mihalovics, Ratkovics, Stankovícs, Beics, Baladinac, Bosnyák, Radimirovics, Petrovics, s az utolsó Markovics, ki 1922-ben költözött el. A 18. században németajkú róm. kat.-ok költöztek ide. Az elsők között volt: Elsässer, Reich, Gabert, Hornschweger, Wezan, Rech, Lositz, Tex, Abendhauser, Frítsch, Federle és családja