Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

den Mühseligkeiten des menschlichen Lebens gesammelter Liederschatz" Pozsony 1756

1); „Süsse Milch" Pozsony 1763; „Neueingerichtetes ABC-Buch" Pozsony 1763; „Sammlung merkwürdiger Seltenheiten des Königreichs Ungarn", Pozsony és Lipcse 1778, ez a munka 1814-ben magyar forditásban is megjelent. Kéziratban egy földleírást hagyott és egy német helyesírást, amellyel sokat foglalkozott saját rendszere alapján. KLESCH JÁNOS KRISTÓF magiszter, fia a hirneves Klesch Kristófnak, ki 1706-ban halt meg, mint lelkész Erfurtban

2). 1710-től 1712-ig Klesch Modorban volt lelkész és itt bűnös életével megbotránkozást keltett. Aulber már 1710 nyarán figyelmeztette a hiveket Klesch sötét múltjára. Sonnentag Jeremiás briegi nemes ugj'anis elmondta neki, hogy mikor Klesch a sziléziai Senitzben volt pap, egy boroszlói özvegyet akart feleségül venni, holott neki Erfurtban neje és gyermeke volt: tehát bigamiát akart elkövetni. Klesch azt állította, hogy nejét, atyja kívánságára „csalárd módon" kötötték hozzá, de úgy, hogy még idejében elmenekülhetett. Azt követelte, hogy az asszonyt a briegi konzisztórium elé állítsák. Fortélyai azonban nem használtak, nejét és gyermekét el kellett ismernie

3). Minthogy azonban ezalatt uj „menyasszonyá"tól és ennek atyjától pénzt kapott kölcsön, azt mondta, hogy utazni megy és — megszökött. Északi Magyarországra ment és azt hitte, hogy Szepesszombaton, atyja egykori gyülekezetében, menedéket talál. Itt nem talált otthont, de Modorban megválasztották és eleinte annyira megnyerte a gyülekezetet, hogy Aulber komoly intései nem használtak

4). Csak 1712-ben távolították el Modorból és PozsonybM jött. Az 1713-iki pestis alatt, Knepel halála után, a járvány idejére alkalmazták. Később katholikus lett). (KNEPEL JOAKIM magiszter 1674 ig, azután 1706-tól 1711-ig Grinádon volt lelkész. Mikor onnan elűzték, Pozsonyban élt mint magánzó és 1712 november 22.-én mint özvegy ember nőül vette Stephanides Ferenc tanító leányát Mária Erzsébetet. Mikor 1713-ban a pestis kitört, a gyülekezet a járvány idejére lelkésznek hivta meg, de a pusztító vész még ez évben elragadta). ') Névtelenül jelent meg. A tartalmas könyv sok ismeretlen dalt közöl s némelyik meglehetős hosszú. A bevezető ének „Ja Jesus nimmt die Sünder an", a Lehr-féle ismerős ének dallamára, 68 strófából áll! 2) Lásd Lichner, Joh. Burii Micae pag. 157 és köv. és Klein „Nachrichten ' I. k. 153. és köv. 1* 3) Az erfurti esketési anyakönyvben Kleschnek Schluckelmann Dorottya Erzsébettel való házasságkötése 1706 január 4.-érői tényleg be van jegyezve. 4) A Kleschre vonatkozó okmányok, különösen Aulber levelei, melyek komolyságukkal és tisztaságukkal derítik föl az ügyet a Docum. archiv. ecclesiae evang. poson. Tom. VI.ban vannak.