Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

KRUMBHOLTZ KERESZTÉLY, dr. theol., 1662 november 11.-én született Neustadtban, Drezda mellett, takács fia volt. Kiváló tehetséggel és vas szorgalommal végezte tanulmányait Schulpfortában (1676 — 81) és Lipcsében, hol 1685-ben magiszter, 1688 ban a ''theológia bakkalaureatusa lett, majd a Szt. Nikolai szombat esti prédikátora. Midőn Wider gyenge egészségi állapota miatt lemondott, a szászországi konzisztórium ajánlatára és miután 1690 április 13.-án próbaszónoklatot mondott, Pozsonyban megválasztották. Július 15. én lépett be és első beszédét julius 25.-én mondta. 1696 február 10. én Kollonich kardinális kiadta a rendeletet, hogy Krumbholtznak három nap alatt el kell hagynia a várost és az országot. Annak a helyzetnek jellemzése, melyből Krumbholtz száműzése következett, úgy az ő, mint a gyülekezet történetében olyan fontos korszakra törne ki, melyet kellőleg méltatni egy életrajz keretében nem lehet. Itt csak jelezzük, hogy Krumbholtz az u. n. „Kyriarchia" első áldozata volt. Eltávolitása ugyanis Röszler Farkas gyülekezeti felügyelő kezdeményezésére történt. Röszler és patrícius tábora ugyanis meg akarta tiltani a szószéken a búnök kiprédikálását, Krumbholtz meg ebben nem akart engedni. Első összeütközése az „urakkal" 1693 november 19.-én volt s ettől kezdve a küzdelem, néhány nyugvópontot leszámítva Krumbholtz elűzéséig tartott. A soproni gyülekezet (1695 szept. 20) és Freiszleben szász udvari pap (1695 november 11) békeltető kisérletei sikertelenek maradtak. Ha Krumbholtz kemény hangot használt is és Röszlerrel szemben hajhatatlan volt is, eltávolitása mindig szomorú jele lesz annak, milyen kevés lélekkel Ítélték meg az „urak" körében a dolgot akkor is és milyen kevéssé becsülték a