Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok
kontubernium törvényeit 1643 július elsején é s mindkét helyen ,,Nassa-Saraepontanus"-nak nevezi magát. Már 1652 november 10.-én meghalt, 36 éves korában. Özvegye, Éva Mária, kitől nem voltak gyermekei, 1655 január 27.-én Bürger György Kristóf 1) nyitrai lelkészhez ment nőül. Nyomtatásban Blendinger János Henrik szentgyörgyi lelkész fölött mondott búcsúztatója jelent meg Nürnbergben 1649-ben. („Christi. Leichenpredigt über ... M. Johann Heinrich Blendinger, gew. . . . Pfarrherrn ... in St. Georgen . . . u 2) KLEIN MIHÁLY 1712 szeptember 14.-én született Merényben, Szepes megyében. Atyja, Klein Izrael, lelkész volt, anyja szül. Saltzer Dorottya. Szülőföldje iskolájában kezdte tanulmányait, az eperjesi és pozsonyi gimnáziumban folytatta 1733-tól unokatestvérével, Klein Bertalannal négy évig Jénában 3) tanult. Ezután Kary, lőcsei kereskedő házánál volt nevelő. 1742-ben Bártfára hívták segédlelkésznek és november elsején avatta föl Ambrózy György szuperintendens Csetneken. Gyülekezete nemsokára rendes lelkésszé választotta. Pozsonyba 1762-ben került és itt működött 1782 március 8.-án bekövetkezett haláláig. Fia, Klein János Sámuel, később kassai lelkész, szerzője annak a nevezetes adatgyűjteménynek, mely a lelkészek életéből sok becses emléket mentett meg a feledéstől. („Nachrichten von den Lebensanständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn"). Két kötet, Lipcsében és Budán 1789. — Klein Mihály irodalmilag is működött, a berlini és jénai természettudományi társulatoknak szorgalmasan kutató tagja volt. Megjelent tőié: „Rechnungstabellen" Pozsony 1751; „Katechetische Heilsordnung" Boroszló 1752; „Ein in *) Lásd Klein: Nachrichten I. K. 19. 1. és köv. a) Az itt közölt kép eredetije a cs. és kir. hitbizományi könyvtárban van Bécsben. 3) Haan, Jena Hungarica pag. 56.
