Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

vette nőül. — András nevü fia 1621 február 26.-án született és 1638-ban Wittenbergában tanult

1). HEUCHELIN JÁNOS GYÖRGY magiszter 1615-ben

2) született Duna-Neuburgban. Atyja Heuchelin Gáspár dr. (az idősebb), Heuchelin Simon lelkész testvére, alkancellár volt és az udvarnál előkelő szerepet vitt. Anyja Dietrich Farkas neuburgi polgármester leánya, Margit, volt. Mikor Vilmos Farkas, a jezsuiták vakbuzgó barátja lépett trónra, a család elhagyta szülőföldjét. Heuchelin Gáspár dr. Heilbronnba költözött, 1616-ban ott szündikus és ügyvéd lett

3). Itt nőtt fel fia, János György, aki 1635 július 29.-én iratkozott be a strassburgi egyetemre

4). Ifjabb Heuchelin Gáspárnak, a befolyásos városi jegyzőnek, közvetítésére hívták meg 1639-ben Pozsonyba és mint rendes lelkész ez évben, szentháromság vasárnapján irta alá a kontubernium törvényeit. Itt nagy tiszteletben állott. Ezt mutatja, hogy a pozsonyi kontubernium dékánjává választották és hogy részt vett az 1646 augusztus 13.-án, Bükkön tartott zsinaton, amely alkalommal Musay György ujan választott szuperintendenst hivatalába ő iktatta be

5). Heuchelin 39 éves korában halt meg 1654 október 3.-án. Temetésén csodálatos eset történt. Midőn Csáky László gróf ablakából a gyászmenetet meglátta, azt mondta gúnyolódva környezetének: Nézzétek, milyen pompás pecsenyét visznek a pokolba az ördögöknek. Alig, hogy *) Bartholomaedis, Memoriae hungarorum, pag. 135. 2) A neuburgi egyházi könyvek csak 1617-től, illetőleg 1635 tői kezdődnek. Heuchelin a strassburgi egyetemi anyakönyvben igy nevezi magát: „Neoburg.-Palatinus." s) Gramer M. E. heilbronni tanár szives közlése. A „Wissenschaftl. Beilage zum Jahresbericht des kgl. Karlsgymnasiums in Heilbronn" 1903 szerint Heuchelinék Heilbronn legelőkelőbb patiicius családjaival voltak sógorságban. 4) Alsó Elzász kerületi levéltára Strassburgban. 5) Ribiny, Memorabilia Tom. I. pag. 490.