Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

ezt kimondta, összeesett és meghalt. „Szemmel látható bizonyságot tett az Úr, hogy megfizet az ő ellensé­geinek" 1). — Heuchelin kétszer nősült. Első nejének neve Anna volt. Ettől János Fülöp nevü fia született (1641 január 15.-én), ki 1663-ban Tübingában tanult, 1674-től Stohndorfban volt vikárius, 1674-től 1692-ig Hohengeh­renben lelkész 2). Második neje Kegel György kamarai tisztviselő özvegye, Ágnes, volt, kivel 1648 május 4.-én kelt egybe és ki Heuchelin halála után 1658 február 20.-án Titius Dávid lelkészhez ment nőül. Második házas­ságából egy fia és négy leánya született. Heuchelin képét Lang Mór metszette, rajta van jelszava is; „Uram Jézus, a te szived és az enyém egy legyen!" („Herr Jesu, Dein Herz, mein Herz seie ein Herz!") 3). HEUCHELIN SIMON magiszter 1577 augusztus 28.-án született a pfalzi Lauingenben. Atyja Heuchelin Lénárt pék volt, anyját Krisztinának hivták és 1607-ben halt meg Lauingenben 70 éves korában. A család meglehetős szegény volt. Az 1574-ről szóló adókönyvben Heuchelin Lénártra és névrokonára olyan csekély adó van kivetve, hogy ebből szegénységükre lehet következtetni 4). Heuche­lin Simon Lauingenben és Tübingában tanult, itt lett 1599 augusztus 15.-én magiszter 5). Ebben az időben volt, való­színűleg testvérével, Heuchelin Gáspár dr.-ral a pfalzi feje­delmi sarjaknak, Ágostnak és János Frigyesnek neve­') Pilarik István: In curru Jehovae Mirabili, Wittenb. 1678. 8. 1. 2) Hohengehreni egyházi levéltár. Az itt közölt kép a tulajdonomban levő eredeti olajfestmény után készült. Ezt az értékes képét Heigelinnek, a heilbronni tartományi főtörvény­szék tanácsosának köszönhetem, ki nekem nagylelkűen ajándékozta. 4) Ezek az adatok a lauingeni városi levéltárból valók. Hogy a pfalzi Heuchelinek az evangélikus hitéért 1527-ben Merseborgban megégetett Heuch­lin (Hüglin)-nel egy családból valók-e, nem lehet bizonyítani. Ez utóbbira vonatkozólag lásd Piper Ferd.: „Die Zeugen der Wahrheit". Lipcse 1874 III. k. 596. lap. Goedeke: Grundriss zur Gesch. der d. Dichtung. 2. kiadás. Drezda 1884. II. k. 243. I. 5) Tübingai egyetemi könyvtár.

Next

/
Thumbnails
Contents