Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok
ment, a pietizmusáról akkor hires Haliéba. Itt nyerte lelkipásztori működésének irányát, itt széles körű tudásának alapját, szóval mindazt, ami későbbi működését áldásossá tette. Tanárai voltak Breithaupt, Anton és Francke, a hallei theologiai fakultás „trifóliuma", Michaelis János Henrik a héber nyelvben, Buddens, a filozófus és Thomasius Keresztély, a jogász. A hallei pietizmus éltető lelkéhez, Franckehez, Bél egész bensőséggel csatlakozott. Francke házában nevelő lett és intézeteiben tanított. Itt a tanítás módszerét tanulta meg és azt a gyakorlati érzéket, mellyel később kivált. Mikor Bél tanulmányait befejezte, 1707-ben két helyre is hívták, keleti Frieslandba nevelőnek egy gazdag földbirtokos házához és Besztercebányára konrektornak és káplánnak. Egyelőre egyiket sem fogadhatta el, mert súlyosan megbetegedett és felgyógyulása után Breithaupt intézkedésére a bergeni iskola vezetője lett. Csak a besztercebányaiak ismételt felhívására határozta el magát 1708 tavaszán. Berlinen, Boroszlón át hazajött és útközben is több nevezetes emberrel ismerkedett meg. Pilarik István szuperintendens avatta föl és megkezdte kettős tevékenységét mint konrektor, később rektor és mint a Szt. Erzsébet templom prédikátora. Mikor ezt a templomot a protestánsoktól elvették, csupán rektori állása maradt meg. 1714-ben hívták meg a pozsonyi liceum rektorának. Itt rendkívül áldásos tevékenységet fejtett ki. 1719-ben a régebben kilátásba helyezett lelkészi állást kapta meg. Az elhalt Mirus János Keresztély magiszter helyében első pap lett és 1744-ben esperes. Gazdag irodalmi működése szinte kizárólag pozsonyi tartózkodása idejére esik. Theologiai munkáiból itt felemlítjük: „Compendium, avagy rövid summája az egész keresztyén tudománynak", Halle 1713, Freylinghausen János Anasztáziusz sokat használt pietista könyvének magyar átdolgozása; Az Istent kereső lélek („Die gottsuchende Seele") Lipcse 1729 és később, tartalmas imádéi