Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Második korszak. Az istentisztelet újraéledésétől az első racionalista énekes könyv behozataláig 1682–1788
az éneket ápolták buzgón, de nem mint gyülekezeti, hanem mint egyéni épitő éneket, melyből már hiányzott Luther plasztikája, de volt benne elég édeskedés és Ízléstelenség. Még olyan nagy tehetségű énekes, mint Arnold Gottfrid 1) is beleesett ebbe a hibába 2). A szellemi és egyházi mozgalmak nem állnak meg a vámsorompónál. A pietizmus elég korán jött Magyarországra is. A pozsonyi gyülekezetnek már az előbbi korszakban is volt lelkésze, aki Spener köréhez közel állott, t. i. Reiser Antal. Működése azonban mélyebb hatás nélkül maradt. De a második korszak legjelentékenyebb emberei, Rabbacher, Bél, Beer és Miletz diadalra juttatták a pietizmust, úgy hogy Pozsonyt joggal nevezték kis Haliénak 3). Megvolt ennek a hatása az istentiszteletre is. Egyelőre ugyan megtartották a külső formákat, de egyéni »életet« hoztak beléjük. A legfontosabb lépés ebben az irányban az uj pietista énekeskönyv behozatala volt 1716-ban és ezzel együtt meglehetős gazdag imádságos könyv is jelent meg. Mindakét könyvet, úgy látszik, jórészt Rabbacher állította össze. Az énekes könyvnek ez a hosszú cime van : .»Újonnan bővített pozsonyi énekes könyv a nyilvános istentiszteleten és minden magános ájtatosságon való használatra a keresztyén gyülekezet számára. « »Az Urban örvendező, kedves olvasó «hoz intézett előszó elmondja, hogy a régi énekes könyv 56 énekét kihagyták ') L. a pietista iskola e legjelentékenyebb alakjáról Ehmann: Arnold G. összes egyházi énekei; életrajzzal. Stuttgart 1856. 2) L. Rietschl rövid találó jellemzését liturgiái kézikönyvében I. k. 445. 1. A pietizmus irányáról 1. Kahnis: A német protestantizmus belső története. I. r. 165. és köv. 1., továbbá : Rudelbach : Keresztyén biografia, I. k. (csak az jelent meg), Lipcse 1850, 443—455. 1., főleg azonban: Kliefoth: Liturgiái értekezések, 8. k. 207. és köv. 1., ahol a kultuszra való hatást is részletesen tárgyalja. 3) Közöttük Bél volt a legismertebb, Miletz a legharciasabb. A pietisták magyarországi dolgairól lásd, Jever : A pietisták cselszövéseiről és rendbontásáról Litvániában, Németország sok városában, Magyarországon és Amerikában. 1729. Főleg a 124. és köv. 1.
