Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Első korszak. Az evengelikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig 1606–1672

u. n. zsoltáréneknek, még ötödik versszaka is van, ami nem egyéb, mint a »Gloria patri« átirása:

1) Dicséret, tisztesség neked, Atyánk, kegyelmes Isten. Fiadat küldted, Szeretet, Váltságul bűneinkben. Bűnben a vigasz, Te Szent Lelked az. Mennyet igér nekünk És hiven jár velünk. Maradjon is meg. Amen. Az itt működött kántorok közül emlitést érdemelnek: Ludwig Jakab Szebaldus (1638 októberében hivták meg Altorfból; működött 1651 márciusáig), Capricornus Sámuel (valószínűleg Kassáról jött 1651 őszén és 1657 tavaszán Németországba ment) és Kuss er János (1657 március 20.-án hivták meg Sopronból), a zenetörténetben nevezetes Kusser János Zsigmond atyja

2). E kiváló emberek működése mutatja, hogy jó egyházi zenére sokat adtak. Az Isten házának méltó feldíszítésére is gondoltak. Különösen mióta valódi templom állt rendelkezésre

3), melynek egyszerű, de minden izében nemes formái már magukban is méltó keretül szolgáltak az isten*) Ha a zsoltárt énekelték, a „Gloria patri" nem hiányozhatott. A zsoltárok mintájára készült énekeket a zsoltárokkal egy rangba sorolták. 3) L. Ludwig meghivó levelét 1638 okt. 25.-éről és működési bizonyítványát meleg ajánlattal 1651 március 27.-éről; Capricornus 1657 ápr. 6.-án kelt bizonyitványát, mely szerint hat évig vezette az egyházi éneket „kiváló haszonnal és dicsó'séggel állt az élén. olyan szorgalommal, hogy szolgálatát még továbbra is szívesen vettük volna." Meghalt 1661-ben. — A fiatal Kusser 1660. február 13,-án született Pozsonyban, kiváló tehetségű karmester és opera költő, a német opera virágzásának megteremtője Hamburgban, mint az irlandi alkirály karmestere halt meg 1727-ben, Dublinben. L. Goedeke : A német költészet története, III. kiadás. 332. és köv. 1. és az ott felsorolt irodalom. 3) 1638 óta. Eddig teremben, a templom építése alatt a „széles udvar"-on (Weiter Hof) tartották az istentiszteletet. A Szent Mártonról elnevezett dómtemplomot csak rövid ideig, 1619-től 1621-ig használták. E rövid evangélikus idő alatt S a 1 v a t o r-templom volt a neve.