Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Első korszak. Az evengelikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig 1606–1672

létről: „nyilvános istentiszteleteinken eljön hozzánk az Ur a prédikált igében és az igéhez kötött szentségekben; mi pedig közeledünk az Úrhoz bűnbánó szivvel, imádsággal és hittel és nem is tudunk másról hallani, mint a megfeszitett Jézus Krisztusról." Az előszó hangja, az egyházi atyákból vett gyakori idézetek Titius Dávidra vallanak. A könyv első részében csak imádságok vannak és pedig először az istentiszteletnél a szószéken mondott imádságok és kollekták, egészen úgy, mint Danninger közli. Azután következnek a gyermekistentiszteleteknél szokásos kérdések, a gyónás formulája teljesen, egy imádság a gyónás előtt és egy utána. Emellett vannak részletek a magán épülés számára is. Szokatlan dolog, hogy az agendák imádságait a gyülekezet kezébe adták. így tehát a Pozsonyban ma is szokásos és az idegennek önkénytelenül feltűnő eljárás, hogy a lelkész az imádságnak még lapszámát is megmondj a es a gyülekezet vele olvas, a legrégibb időkből származik. A könyv második része az énekeskönyv e külön cimmel: Válogatott egyházi énekek. A hirschbergi énekeskönyvvel sok tekintetben rokon. A kis gyűjtemény énekeit nem számozták meg, de az akkor szokásos csoportokba osztották: Ünnepek, a káté hat fő része, kereszt és kísértés, megigazulás, az ige hirdetése, panasz és vigasztalás, keresztyén élet, dicséret és hálaadás, a nap szakai, halál és temetés, pokol és mennyország; befejezésül a litánia. A szöveg természetesen végig tiszta és hamisítatlan. Mária magyar királynő éneke és Wegelin mennybemeneteli éneke nem hiányzik. Gerhardt Pálnak csak reggeli és esti dalát közlik. Luther dalait azonban szinte valamennyit adják. Csak az „Igédnél tarts meg, óh Urunk ..." kezdetű hiányzik, bizonyosan a második verssor »gyilkos pápa és török« kifejezése miatt, mely ellen a királyi hivatalok tiltakozhattak

1). Az »Erős vár«-nak, mint ') Ebben a korban olyan tisztelettel bántak a régi énekszövegekkel, hogy inkább kihagyták az egész éneket, semhogy benne egy szót változtassanak.