Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Első korszak. Az evengelikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig 1606–1672

lehet következtetni, hogy a magános gyónás, úgy mint másutt, Pozsonyban is szokásos volt. A gyónókat az egyházfi pontosan felirta. Rendesen vecsernyéken gyóntak. De vasár- és ünnepnapokon is lehetett gyónni az oltári liturgia után. A gyónás rendjével szoros összefüggésben volt a szigorú egyházi fegyelem. Erről is kell szólnunk. Évenkint háromszor olvasták föl a szószéken az egyházi szabályzatot, mely öt pontban arról szólt, hogyan viselkedjenek a hivők egybekeléseknél, komaság elvállalásánál és az urvacsorához való járulásnál

1). Isten igéjének ócsárlói, nyilvános megrögzött bűnösök, de egymással haragban levő házastársak, szomszédok, rokonok stb. sem lehettek keresztszülők, sem az urvacsorához nem bocsáttattak. Aki bűnbánat nélkül halt meg, attól megtagadták a végső tisztességet

2). A fegyelemben egyrészt a gyülekezet védelmét látták a bűnnel szemben, másrészt az irgalmasság cselekedetét a bűnös öntudatra ébresztésével

3). Az emiitett fölavatás teljesen a szász választófejedelemség 1580-ban

4) kiadott agendája szerint ment végbe, csupán az ott előirt Tedeum helyett mondott Wegelin egy tisztán erre az alkalomra készült imádságot. E most közölt adatokból látszik, hogy az istentisztelet megállapított formák szerint ment végbe. Csak a prédikációban lehetett a lelkész egyéni, de itt az irás és hitvallás alapján kellett állnia. Ez a szigorú orthodoxia 1) Az egyházi fegyelmi szabályzat Danninger feljegyzéseiben. 2) Krafft András üveges ilyen esetében (1670) nagy izgalom támadta gyülekezetben is, ezért ez évi április 10.-én a reggeli istentisztelettel kapcsolatban részletes igazolást olvastak föl. Ebből látszik, hogy már akkor is sokan voltak, akik az egyházi fegyelmet nem szerették. L. Doc. arch. eccl. evang. poson. Tom. V. pag. 17. 8) A büntetésről, mint a keresztyén irgalmasság cselekedetéről 1. Löhe' nek az irgalmasságról irt munkáját, 2. kiad. Nördlingen 1877, 66. és köv. 1. és ennek felhivását a lutheri keresztyéneknek apostoli életben való egyesítésére ; Stuttgart 1857, 37. és köv. 1. 4) L. Sehling, Die evang. KOO. des XVI. Jahrh. 359. 1.