Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Első korszak. Az evengelikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig 1606–1672
agenda szerint működött, bizonyosan így járt el Pozsonyban is. A megbízás mutatja, mellyel a zsolnai zsinatra küldött pozsonyi követeket ellátták. Azt kívánták tőlük, hogy a wittenbergai agenda általános alkalmazását követeljék 1). Ez egyrészt arról tanúskodik, hogy volt érzék a kultusz egységessé tétele iránt, másrészt, hogy ezt az agendát itt használták. A wittenbergi egyházi rend 1559-iki formáját kell itt érteni, mely ép úgy mint a legtöbb lutheri liturgia Luthernek ,,Német misé"-jén alapul és nem egyéb mint a „Wittenbergai reformáció" (1545) megismétlése, melynek másutt is döntő hatása volt, igy pl. Mecklenburgban (1552) és Liegnitzben (1594) is. Hogy a pozsonyi lelkészek már az első évtizedekben is használtak a wittenbergai agenda mellett más liturgiái könyveket, az kétségtelen. Az ifjú Pfalzcal való érintkezés az 1577-iki pfalzneuburgi, az Ausztriával való összeköttetések az 1571-iki osztrák agenda útját egyengették. Dietrich Vida agendáját (1542 és később többször) és Henrik herceg szász hercegségi agendáját (1539) is ismerték, talán naponként használták is. Hiszen a pozsonyi német lelkészek Pihringer Keresztélyig mind külföldről kerültek ide, még pedig déli és északi Németország különböző vidékeiről. Mindegyik magával hozta a maga szokásait és arra törekedett, hogy elfogadják. Igy magyarázható, hogy egyik külföldi agendához sem csatlakoztak kizárólag, lassankint egy irott agenda keletkezett, melyben mindent összegyűjtöttek, amit célszerűnek véltek. Csak arra töre kedtek, hogy semmi a tiszta tannal ellentétben ne legyen 2). ') L. Ribiny, Memorabilia, Tom. I., pag. 375. 2) A pfalz-neuburgi összeköttetés jótékony hatással volt a pozsonyi gyülekezetre. Az egyházi élet ott egészséges alapon nyugodott. A lutheri hitvallás hű megtartására nagyon ügyeltek, de fegyelem és rend, valamint jól szervezett lelkipásztorkodás által valódi keresztyén élet ápolására is törekedtek. Pfalz-Neuburg, a nemes Fülöp Lajos herceg idejében, valóban lutheri mintaállam volt és nagy megtisztelés a pozsonyi gyülekezetre, hogy e kiváló Wittelsbach támogatása segitette megalakulásában. L. Brock : A luth. egyh. a régi pfalzi grófságban. Neuburg. 73. és köv. 1.
