Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Első korszak. Az evengelikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig 1606–1672

Az istentisztelet a pozsonyi evangélikus egyházban. Első korszak. Az evangélikus istentisztelet berendezésétől a templomok elvételéig. 1606-1672. Az általános háttér megrajzolása után a helyi istentiszteleti élet jellemzése következik. Amint a hitvallás dolgában Németországhoz csatlakoztak a magyar lutheri egyházak, úgy istentisztelet tekintetében is. Csakhogy a gyülekezetek nálunk nem szervezkedhettek egységes nemzeti egyházzá, mert nem a fejedelem állott a reformáció élén, hanem a rendek, földbirtokosok és szabad városok. Ezeknek sokféle összeköttetése volt Németországgal és különböző hatások alatt különbözőképen alakult ki az egyházi élet és az istentisztelet. Ehhez járultak még a faji és nyelvi különbségek; ezeknek is megvolt a maguk elkülönítő hatása. Bár a kultusz egységének vagy egyformaságának hiánya az ágostai hitvallás szerint (art. VII.) nem lényeges hiány, de mégis sajnálatos dolog, főleg a népnevelés szempontjából. A megszentelt közös formák szorosabban kötik egymáshoz az ország gyülekezeteit, mint a legegységesebb egyházi alkotmány és kormányzás. Mikor Pozsonyban az evangélikus istentiszteletet berendezték, itt sem tekintettek más hazai gyülekezet rendjére, hanem tisztán egyházi összeköttetéseik hatása alatt állottak. Az első lelkészt, Reusz Andrást, Wittenbergában avatták föl és már mint Kollonich papja a wittenbergai