Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Bevezetés

által megállapított és helyes tapintattal megtartott ó-keresztyén perikopákkal, főleg evangéliomokkal foglalkozik. A külön gyónás az ágostai hitvallás értelme szerint csak magángyónás volt

1). A keresztelés, felavatás, esketés, gyermekágyas asszonyok megáldása, beteglátogatás és temetés régi formái megmaradtak, de mágikus elemeiktől megszabadultak. A felavatás és esketés elvesztette szentségi jellegét, a temetésnél a holtakért való imádság és a beszentelés elmaradt

2). A konfirmációra vonatkozólag egyelőre nem volt egységes megállapodás. Egyes vidékeken a bérmálás római „szentségiével együtt elvetették

3). A művészet, az istentisztelet ábrázó cselekvésének kifejezésére, teljesen megmaradt. Megtartották a templomokban a képeket és szobrokat, az oltárokat diszitésükkel, keresztekkel és gyertyákkal, a papi ruhát, orgonát, harangot és egyes helyeken még a tömjént is

4). Főleg azonban a legcsodálatosabb művészetet, a zenét, művelték. Azáltal és hogy behozták és alkalmazták az egyházi dalt, a vallásos népdalt (ma helytelenül „korál"), az istentisztelet olyan művészi elemmel lett gazdagabb, mely ez idők folyamán hatalmas keresztyén műfajjá alakult ki. Az a mese, hogy a protestantizmus ellensége a művészetnek, abban leli legerősebb cáfolatát, hogy a protestantizmus *) L, Kliefoth liturg. értekezéseit, Schwerin 1856, II. köt. 254. és köv. 1. és Hardeland : A lelkipásztorkodás története, Berlin 1898, 311. és köv. 1. a) L. Rohnert: A holtak beszentelése a XIX. század ujitása, Lipcse 1887. 3) L. Caspari V. : Az evang. konfirmáció, különösen a luth, egyházban, Erlangen 1890. Továbbá tájékoztatásul az egész fejezethez 1. ugyancsak az ő munkáját ,,A jelenlegi evang. egyházi élet törtenelmi alapjáról", Erlangen 1894; a liturgiáról Kliefoth liturgikai értekezéseinek megfelelő köteteit. Az állapotokat legjobban Sehling E. világítja meg : Az evang. istentisztelet rendje a XVI. században. Eddig csak az első kötet első fele jelent meg, Lipcse 1902; itt a 211. lapon van a wittenbergai reformációnak józan kijelentése a konfirmációról, 1545-ben. 4) L. Hasse H. G. : A jelbeszéd az evang. luth, egyházban. Lipcse 1877.