Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Bevezetés

a megigazulást és ehhez külön papi rendre volt szükség: ekkor jött a miseáldozat minden kinövésével, ekkor lett az istentisztelet 'papos látványosság, opus operatum, a benne való részvétel érdem és a szümbolika ájtatossági gyakorlat in majorem Dei glóriám. Szinte lesülyedtek a keresztyénség előtt való időkbe, legalább a laikusok, kik a papság működéséhez csak keretül szolgáltak, de maguk nem vettek részt az istentiszteletben és nem kaptak semmit, már az okból sem, hogy az istentisztelet idegen nyelven, latinul folyt le

1). A Lutherről elnevezett igazi reformáció elvitathatatlan érdeme, hogy a keresztyén felfogás alapeszméjét tisztán kimutatta és ennek megfelelően az istentisztelet megtisztitását lehetővé tette. Luther ezen a téren úgy elméletileg, mint gyakorlatilag úttörő és alapvető volt, főleg három munkájával: Az istentisztelet rendjéről a gyülekezetben (1523), Formula missae et communionis pro ecclesia Wittenb ergensi (1523); Német mise és az istentisztelet rendje (1526). Tisztán és józanul jelöli meg az utat: nem kell alapjában ujat teremteni, hanem a meglevőt, a történelmileg kialakult istentiszteletből a jó formákat kell megszabadítani a túlhajtott szümbilizmus vadhajtásaitól és meg kell tölteni tiszta evangéliomi tartalommal

2). Ezen az uton haladt a L. Harnack gyakorlati theológiáját I. k. 573. 1.; Rietschel liturgikáját I. k. 337. és köv. 1., főleg azonban Kliefoth liturgikai értekezéseit, Schwerin 1859, V. köt. 2) Lutherről általában I. Kolde: Luther M., Gotha, 1884 és 1893, 2 kötet ; továbbá Vilmarnak Luthert igazán átértő munkája: Luther, Melanchton és Zwingli, Frankfurt 1869; Harnack: Luther theológiája, Erlangen 1862 és 1886, két kötet; Luther liturgikai munkásságáról 1. Harnack gyakorlati theologiáját I. köt. 576. és köv. 1.: Kliefoth liturg. értekezéseit VII. k. 12. és köv. 1., Schwerin 1861 ; Rietschel : A liturgika kézikönyve I. k. 396. és köv. 1. — Részlettanulmány: Lyra J. K.: Luther német miseje, Gütersloh 1904, 33. és köv. 1. — A lutheri egyház szellemét még ma is legjobban jellemzi Rudelbach A. G.: Reformáció, lutheri egyház és unió, Lipcse 1839, ennek korunkban is nagy jelentősége van. L. még Harnack : A lutheri egyház a történelem világánál, Lipcse 1855.