Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Bevezetés

annak, amit a kegyelmi eszközök nyújtanak. Az imádságon kivül nincs is a keresztyén istentiszteletben áldozati elem, még kevésbbé tudható be érdemül a maga egészében. Az élő és élni akaró keresztyén hit természetes, de szabad megnyilatkozása. Ép úgy hiányzik belőle minden közvetítő elem is. Bár az istentiszteletnek helyes rendjében a kegyelmi eszközök kiszolgáltatása az Úrtól alapított lelkitanítöi hivatalra van bízva, de a lelkésznek semmiképen sincs oly'papi, közvetítő állása, mely a keresztyének általános papsága fölé emelné. A lelkész csak kezeli a kegyelmi eszközöket és szolgálja gyülekezetét, melynek papi fejedelme nem ő, hanem a mennyei főpap

1). Ezen az alapon fejlődőtt a keresztyén egyházban az istentiszteleti élet kezdettől fogva

2). Fő feladata az épités

3). A keresztyén istentisztelet menete ebből természetesen következik. Két része volt mindig: az egyiknek az ige, a másiknak a szentség a középpontja. Az ige felolvasása és magyarázása (egyházi beszéd), a szentségek kiszolgáltatása, körülvéve az imádság hálaáldozatával, ez a keresztyén istentisztelet sorja

4). Minden, amivel az idők folyamán gazdagodott, csak e szilárd fő elemek megvilágítására szolgál. így fogadta az istentisztelet szolgálatába a művé szetet. Az építészet, szobrászat és festészet az istentisztelet helyét célszerűvé és méltóvá tette, a költészet és zene a gyülekezet imádságát élénkítette. Az embernek a képekben és dallamokban való természetes öröme, eszméknek érzéki alakban való kifejezése alapjában véve nem bűn. *) L. Löhe („Kirche und Amt." „Neue Aphorismen."), Erlangen 1851, különösen 37. és köv. 1., úgy szintén ennek aforizmáit az uj testamentomi hivatalokról és ezeknek a gyülekezethez való viszonyáról, Nürnberg 1849; Harnack gyakorlati theol. I. k. 87. és köv. 1. 2) Harnack T.: A ker istentisztelet az apostoli és ókatholikus korban, Erlangen 1854. A ker. istentisztelet egész fejlődéséről jó áttekintést nyújt Köstlin munkája, Freiburg 1887. 3) Az épités helyes fogalmáról 1. Thomasiusnak Pál ap. kol. levelében irt magyarázatát. Erlangen 1869. 1. és köv. 1. *) L. Harnack T. gyakori, theológiáját, I. köt. 413. és köv. I.