Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

II. A reformáció első nyomai Pozsonyban

Pozsony előkelő és művelt polgáraival, a világtörténelmi események egy része úgyszólván az ő szemük láttára folyik le. Mátyás király Pozsonyban tartózkodott, mikor intézkedéseit megtette Hainburg, Bécsújhely és Bécs ostromához. Zsigmond király Pozsonyban tartózkodott, midőn a Hussitákkal a Baseli zsinat után tárgyalásokat folytatott. A pozsonyi városi tanács urai nagyon jól ismerték a Konstanz-ban. Basel-ben, Lausanne-ban lefolyó zsinatok végeredményeit, ismerték Zsigmond és Mátyás királynak egyházpolitikáját és a XVI. században, amikor már nemcsak nyomtatott könyvek, hanem újságok is kerültek ki a sajtó alól, tiszta képet alkothattak magáknak arról, ami a világban végbemegy. A szabad sajtó elmélete még nem volt ugyan meg, de a nagy partikularizmus Németországban lehetetlenné tette, hogy le ne nyomassanak olyasmit is, ami esetleg az egyháznak vagy valamely államfőnek nem tetszett; megtörténik ugyan, hogy a könyveket elszedik és elárusítóikkal együtt elégetik, de ezen körülmény csak fokozza irántuk az érdeklődést, épenugy, ahogy ma egy konfiskált könyv vagy újságcikk nagyobb olvasó közönségre számithat, mint amely akadálytalanul jut az olvasó közönség kezébe. Ezen intelligens, éberfigyelmű, gazdag pozsonyi polgárságnak a figyelmét nem kerülhették ki sokáig azon események, melyeknek a színhelye Németország volt 1517-től fogva, mely esztendő október 31-én Luther Márton hires tételeit a Wittenbergi vártemplom ajtaján kiszegezte, annélkül, hogy tudatában lett volna lépésének egyetemes történelmi jelentőségéről. És ha Tetzel, a bűnbocsátócédulákat Németországban árusító domonkos szerzetes és társai, valamint a felettes egyházi hatóságok Luther tételeit felelet nélkül hagyják, az egész reformáció nem Luther nevéhez és a Wittenbergi tételekhez fűződött volna. Anélkül, hogy a korszakos történelmi esemény részletes taglalásába bocsátkoznánk, Luthernek is, Tetzelnek