Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

II. A reformáció első nyomai Pozsonyban

aki épen benne van, ezen jelenséget vagy egyáltalában nem veszi észre, vagy nem tudja, mert nem tudhatja, hogy egy későbbi szervezet elemeit képezik. Itt is megtörténik az, a mi a természet jelenségeivel szemben az ember végtelen kicsiségét jelenti, hogy a legnagyobb csodák, a legkorszakosabb átalakulások közepette, irántuk való felfogási képesség nélkül vagyunk rabszolgái aprócseprő érdekeinknek, ösztöneinknek. De bármi kevés hiteles adataink száma, melyek a magyar reformáció első nyomait mutatják, bármi nehéz is azokat feltalálni és úgy csoportositani, hogy képet alkothassunk magunknak belőlük: a természetes fejlődési folyamat kezdetét és folyamatát kié.rezzük és minden szaktudomány és históriai érzék nélkül is mondhatjuk, ennek így kellett történnie, ennek okvetlenül be kellett közetkeznie. A reformáció jelenségei Pozsonyban mint a nagy európai egyházátalakulás helyi elemei mutatkoznak s igy érintenünk kell e világhistoriai mozgalmak lényegét. A római pápaságban egységet nyert nyugoteurópai keresztyénség a középkorban általában igen nagy és lényeges szolgálatokat tett az emberiség művelődésének. Azáltal, hogy a keresztyénséget a frankokkal el tudta fogadtatni, Nagy Károly kardját a germán elemnek a keresztyénségbe való belevonására használta fel; a keresztyén szellem ébrentartásával Spanyolországban határt szabott a mohamedanizmus terjedésének; keresztyén fejedelmek megkoronáztatásával Magyar- és Lengyelországot keresztyén jellegű országokká tette ; a normannok megtérítésével ezek nyers ereje a keresztyén érdekek szolgálatába lépett. A fél és egész barbár népeknek a keresztyénség kebelébe való felvételével a köztük azelőtt divatozó embertelen intézmények lassankint szelídültek és végre teljesen elenyésztek. Ilyenek voltak különösen a rabszolgaság, emberáldozatok, vérboszú, többnejűség; bár