Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XVII. A királyi kormányhatóságok önkénykedései

szócska révén, továbbá a következő kifejezéseknél : A római katholikus vallás sérelme nélkül (Absque praejudicio romano-catholicae religionis), a földesúri jog épségben tartásával (Salvo iure dominorum terrestriam) a királyi rendeletek magyarázata értelmében (secundum explanationes regias) midenkor érvényben lévén az erre vonatkozó országos törvények, melyek királyi rendelettel vannak megerősitve (Salvis Semper eatenus legibus regni diplomate régis firmatis; ne kényszeríttessenek az ágostai vagy helvét hitvallással ellenkező szertartásokra (Ne compellantur ad caerimonias augustanae et helveticae confessioni contrarias): a templomokat csakis a valóságos birtokosok használhatják (Templa usuanda relicta sunt pro actualibus eorum possessoribus); a béke kedvéért, hogy t. i. nyugalomban és békében élhessenek (propter bonum pacis, ut nimirum quiete et pacifice vivant). Mindezen törvényes záradékban a hány a szó, annyi az alkalom az eretnekség korlátozására. Barkóczy Ferenc primás ezen kivonatosan ismertetett emlékirata a legrendszeresebb, legkimeritőbb és legőszintébb összefoglalása a magyar protestánsok megsemmisítésére törekvő irányzat érveinek: számol egyszersmind azon körülménynyel, hogy az uralkodó nő, jámbor, hivő, a római kath. egyház őszinte tiszteletétől és szeretetétől születésénél, neveltetésénél és életkörülményeinél fogva át van hatva. A katholikus érdekek feltétlen érvényesítése mellett a protestánsoknak az egész vonalon megüzeni a harcot és nem akar megmaradni az elvi álláspont mellett, hanem gyakorlati eredményül a protestánsok teljes megsemmisülését tartja szem előtt. Barkóczy a francia forradalom, a Josephinismus, a német kulturkampf és a francia congregaciótörvény előtt irta meg memorandumát, mi pedig ezen események ismeretével Barkóczy eget ostromló klerikalizmusát tán a komikumig egyoldalúnak gondolhatjuk. Az ő korában azonban, Magyarország