Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

A Dunautcát már egy 1522 évi végrendelet említi thonawnewsiedl néven s nem annyira előkelő lakóházakból állott, hanem a belvárosi polgárok majorjai, gazdasági épületei és allodiumai voltak itt. Mellőznünk kell az egyes középkori monumentális épületek leirását, részint mivel munkánk keretén kivül esik, részint pedig a valóságban levén szemlélhetők, kiki tetszése szerint szerezheti meg róluk a saját egyéni benyomásait, annál is inkább, minthogy a legújabb időben oiy tudományos munkák állanak rendelkezésre, melyek a legmesszebb menő igényeket is kielégíteni vannak hivatva. Mindazáltal ki kell terjeszkednünk még a magán házak által felkeltett általános benyomásra. Pozsony régi házai közül csak elvétve akad egy-egy, mely a XVI. sz. előtti időből való, a legtöbb régi ház a XVII. és XVIII. sz.-ban épült. A XVI. század elején Pozsony lángok martalékává lévén, már román stílben új ház ekkor nem épül. A Káptalanutcai román stylü kisprépostlak már korábbi időből való. A magánházaknál az ablak, ajtó, folyosó boltivei gótizlésüek, a tetőzet magas és a diszitések is ennek felelnek meg. A góthika a városházánál már művészi tökéletességre jutott, legfeljebb a királyi kúria, a prépostlak, az Academia Istropolitana és az egyes kolostorok vetekedhettek vele, a nélkül azonban, hogy monumentális voltában és művészi díszében utolérhették volna. Egyes magánházak is kitűntek impozáns külsejükkel, mint példáúl a Kamperféle ház, mely, miként látni fogjuk, a reformáció történetében játszott nagy szerepet, miért is e helyen foglalkozunk vele. Állott pedig e ház a Vizi tornyon túl a Duna mellett és ma „Arany-koroná"-nak nevezik; a XVII. században a város tulajdonát képezhette, a mint ezt az 1623. évi számadó könyvek mutatják.

1) Azt is látjuk a feljegyzésből. *) Ezek szerint fizetett a kamarás 21

1/, Zimmerleuths-lhon zu 1 Thl.