Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

az Irgalmasok kolostora és bérháza a köztük elhelyezett háztömegekkel együtt merőben hiányzanak; a belváros felől az árok, a lőréses és mellvécles városfal, s az ide támaszkodott belvárosi házak istállói, óljai és csűrjei láthatók. Némi fogalmat szerezhetünk magunknak a képről, ha a Barát vagy Hummelutcában egy-egy udvarba tekintünk, hol a régi várárok helyében kertek vannak, az egymás hegyén-hátán emelkedő épületrészek ugyan a legjobb akarattal sem mondhatók szépeknek, nem tekintve a modern Ízlésünket sértő tisztasági állapotokat. A mai Trinitariusok templomának helyén volt még a XVI. század elején a Szt. Mihály-egyház, körülötte temető, odébb a Kapucinusok temploma felé néhány szerény kis külvárosi házacska emelkedik. A mai evangelikus temető keleti falától a védcölöpút mentén, a Grassalkovich térig, innét ismét a szénatéren és búzapiacon az út szabályos görbülést mutat, ennek megfelel a magasút görbillése a Frigyes főherceg utcáig valamint a Bél-Mátyás utcáé az Edl utca felé. A magasúti és Bél-Mátyás utcai sánc már a Nándorvárost védte; a védcölöputi, szénatéri és búzapiaci sáncok pedig már egyáltalában a városnak a végső határát jelezték. A mai Edl-utca helyén a Konventutcáig az úgynevezett Prépostkert terült el. Nagy jelentőségű volt a középkorban közlekedési szempontból és lakossága száma következtében a Nándorkülvárosban a Négyveder (Frigyes főherceg) utcán kívül a Széplakutcaeredetileg Magyarutca, mert a XIII. században magyarok telepedtek meg benne. A XVI. században azonban az itteni házbirtokosok nevei nem tanúskodnak gazdáik magyar származásáról. A Széplak utcának védmüvekkel ellátott kapuja volt, melytől a külső védmű a Máriautca irányában a kórházutcai kaszárnya felé húzódik egész a Dunautcáig. A Nándorvárosnak a Mária-, Pray- és Kórházutcák közé eső része, úgyszintén a Ferenc Józsefvárosnak a Reichard és Pray-utcák közötti része a középkorban nincsen meg.