Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)
XIII. A pozsonyi evangelikus egyházközség újraalakulása
doztak, gyűléseztek, eszmét cseréltek arra nézve, hogy a jelen körülmények között mi a teendő. Auer Ernő, Burgstaller Kristóf, Roessler Farkas András, Dörr Mihály, Wentler Mátyás, Mörle Jeromos, Kácser Sámuel, Schaffer Dávid, Pfaffreutter Bertalan Bálint, Zapff Zakariás, Kegl Gáspár, Dimpffel György, Láng István, Szegner József, Fischer Vilmos és Reichard Lőrinc voltak ez időben a mérvadó véleményű evangelikus polgárok Pozsonyban 1). Ezen férfiak küzdelme 1682 januárjától fogva kellő irányban indult meg, egyrészt ki akarták vinni, hogy mint városi polgárok a szabad királyi város ősrégi szabadságainak élvezetébe visszahelyeztessenek: hogy a városi tanács tartsa kötelességének az alkotmány helyreállítása után a városi polgárokat, ha evangélikusok is, szavazólap kézbesítésével a városházára meghívni és az evangélikusok is bármely hivatalra megválaszthatok legyenek. A másik irányú küzdelem arra vonatkozott, hogy a mennyiben a városi szervezet keretében az evangelikus egyházi ügyeknek helye nincs és kilátás sem igen mutatkozik, hogy az evangelikus polgárság régi, döntő befolyását a városi tanácsban és a közgyűlésen visszaszerezze, különben is nem kívánatos a tisztán egyházi ügyeket a politikai küzdelmek esélyeinek kitenni: arra határozták el magukat, hogy a városi szervezettől egészen függetlenül alkotnak egy oly közösséget, melyben minden egyes tag bizonyos minimális terhek mellett egyenlő jogokat gyakorol. Ezen közösség a különböző irányú tevékenység gyakorlására önmaga szabja meg eljárásának szabályait, válassza meg állandó és ideiglenes bizottságait, járjon el templom- és iskolaépítésben, lelkész- és tanitóválasztásban és ebben csak a király és az országgyűlés által lehet korlátozva. íme tehát ez volt ama históriai pillanat, melyben az önkormányzati 1) A pozsonyi evang. egyház felügyelőjének és konventjének dicsérő oklevele Burgstaller Kristóf gondnokhoz 1684. Pozs. ev. lyc. kézirattár 676 kg. 41. sz.