Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

(Schrane). A városházán volt a harmincadhivatal is (Dreissighof), a sókamara (Salzkammer) és a nyilvános mérleghivatal (das Thor im Rathaus bei der Wag). A pénzverő, pénzváltó hivatalnak is voltak itt helyiségei fémolvasztó kemencével kapcsolatosan. A földszinten konyhahelyiségek voltak, a mostani őrszoba helyén pedig a posztónyirók műhelye és raktára. 1548-ig az udvaron ló által húzott szárazmalom volt működésben; nem messze tőle, ugyancsak a városház udvarán, egy fülke, melyben a város nyereségre vásárolt sörét mérte ki. A pincehelyiségben volt a börtön, a ldnvallató kamara, a maga borzalmas és barbár eszközeivel: a minők voltak a hóhér pallos, a kinpad, a törőkerék. A kaloda és deres az utcán voltak. A városházában volt a hóhérlakás is. A toronyban tartózkodott az őrség személyzete (Die Statthurner). A fegyvertár valószínűleg a városháza mellett volt. A kenyérés halpiacok akkor szintén a főtéren voltak, tehát nem, mint most, a belvároson kívül. A Lakaíosutca és a Ferenciektere szögletén a mai Szirányi-féle palota helyén állott a Weiter Hof, mely mint neve is mutatja, nagy tért foglalhatott el és még a XVI. században a város birtoka. A mostani Batthyáni-téren a régi reáliskola épülete helyén volt a Beheim-ház, ennek folytatása a főtér felé pedig az Armpruster-ház. A primási palota monumentális épülete helyén a XVI. században is ugyancsak az esztergomi érsek palotája állott, melyet püspökháznak neveztek. Hajdanában itt voltak a mészárosok és kenyeresek vásárbódéi. A belváros egyetlen temetője akkor a dóm déli oldalán terült el, a Hosszúutca és a Káptalan-utca felől fallal elzárva, benne volt a Szt. Andrásról és Szt Gotthardról elnevezett kápolna. Elhagyva az óvárost, a Mihálykapu előtti térségtől egészen a Lőrinckapuig a város a maitól merőben eltérő képet mutatott: a vármegyeház, a Trinitáriusok temploma,