Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XII. Egyházszervezet nélkül

tek végbe kereszteléseik, esketéseik; halottjaikat katholikus temetőben katholikus lelkészek, leginkább jezsuiták temették, A köznép tömegesen olvad bele a katholikus egyházszervezetbe; ellenállás csak a vagyönilag és műveltség tekintetében kiválóbbaknál észlelhető. Ezek egyideig a szomszéd evang. községekben végzik legalább gyónásukat, majd egymásután Bécsben a svéd követség kápolnájában, végül Sopronban az Eggenberger-féle udvartemplomban végzik ájtatosságukat. A nagyszombati felségsértési perben elmarasztalva, a nagy birság és a katonabeszállásolás útján az anyagi tönk szélére jutva, polgári jogaikban is korlátozva vannak; mint mesteremberek nem lehetnek a céhek tagjai, nem tarthatnak segédeket, nem kapnak engedélyt mesterségük folytatására; Ígéretet kell tenniök, hogy részt vesznek a katholikus egyházi szertartásokban és hozzá kell járulniok a katholikus egyházszervezetek fentartásához. Polgári jogokat nem gyakorolhattak: a városházán, tisztújitó közgyűléseken meg sem jelenhetnek. A virágzó főiskola a templomokkal együtt megszűnik, az elemi iskolák bezáratnak, a tanitás bármely fokon szigorú birság ellenében be van tiltva. Ezen állapot, ha egy emberöltön át fennmaradhatott volna, a protestáns egyház szervezkedésének minden időkre végét szorította volna. A benső ellenállás azonban és a Thököly Imre-féle szabadságharc a vallásszabadsággal együtt az ország alkotmányát is megmentették!