Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XII. Egyházszervezet nélkül

polgárok jelentek meg a városházán a választás megejtése végett, az ezen alkalommal felolvasott császári rendelet, mely szerint a választás elhalasztatik, annyiban szolgált némi megnyugtatására az evangélikusoknak, hogy a katholikusok is megakadályoztattak joguk gyakorlásában

1). így tartott ez az állapot 1678-ig. Ekkor megvolt ugyan engedve a tisztújítás, hanem a káptalan és kamara két kiküldöttjének jelenlétében, a kiknek arra kellett ügyelniök, hogy a királyi hatalomnak és klérusnak nem tetsző ember ne kerüljön be a város tisztviselői közé. A protestánsok ezúttal sem szerepelhettek még mint választók sem, annál kevésbbé mint megválasztandók. Mindazáltal élénk figyelemmel kisérték a választási aktust. A hat év óta úgyszólván a Kollonich önkénye révén hatalmát gyakorló városi tanács és külső tanács, melyek tisztán katholikus elemekből állottak, annyira rosszul gazdálkodtak, hogy a kamara és káptalan megbízottai részéről erős dorgálásban részesült a városi közigazgatás és gazdálkodás, nem csekély elégtételére a kivül maradt protestánsoknak, a kik reámutathattak arra, hogy ime erre vezet a város polgárainak megnyirbált választójoga és a protestáns elemnek kizárása a város önkormányzatából. Ezen közhangulat azonban az akkor még fennálló önkényuralom következtében semmiféle mozgalomban kifejezést nem nyerhetett, mindössze előre vetette árnyékát arra az időre, a midőn az önkény megszűntével a polgárok ismét szabadságaikba visszahelyeztetnek. Összefoglalva már most az itt mondottakat, a protestánsok helyzete a gyászévtizedben ez volt: lelkészeik elűzetvén, sem nyilvános, sem magánistentiszteletekre engedelmük nem volt; templomaiktól, harangjaiktól, temetőiktől megfosztatván, katholikus templomokban menProtocollum actionale. ddo 24. Április 1674 de eiectione et restauratione magistratus. Pozsony városi levéltár. Protocolla Tom. V. Pag. 287. Pozs. evang. lyceumi értesítő 1901. 40. o.