Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

1522-ban 1050 r. forinton megvette.

1) Itt volt továbbá az u. n. Blickindihöll Curia is. A Hosszú-utca és a Halász kapu-utca érintkezése táján volt a zsidóudvar (JudenhoQ. A mai Zöldszoba utcának akkor még Schuster-utca volt a neve, mert a vargák nagy része ott lakott, a mai Grünstübl sarokház alapjaiban és az ak ori viszonyokhoz mérten bizonyára már megvolt. A régi Papok utcájában (Piatea presbyterorum jelenleg Káptalanutca) a legnevezetesebb ház volt a régi prépostlak sarok-tornyokkal diszitve. A zsidóság ghettója

2) a város falain belül a mai Hűmmel utcában volt, a miért is Nagy Kalapos utcának nevezték; a zsinagóga pedig a mai Orsolyazárda hátsó telkén épült. A zegzugos Kis Kalapos-utca ma is elég fogalmat nyújt a középkori házak elhelyezéséről és épitészeti modoráról. A mai Főtér a XVI. században sokkal nagyobb volt. A mai Lőrinckapu-utca és a Főtér közötti házak nem voltak és a Ferenciek terét szintén a főpiachoz tartozónak kell vennünk. Arra is kell tekintenünk, hogy a házak sokkal kisebbek a maiaknál. A mai városháza a XV. század elejéig magánház és miután a város 1421-ben megvette, Pozsony legnevezetesebb épületévé lett. Tanuja volt ez az ősi város minden nevezetes históriai momentumának, ez volt mintegy a város szive: itt működtek a város főbirái, polgármesterei, tisztviselői, itt folytak le nagy ünnepélyességgel a beiktatások, tisztujitások, itt sürögtek - forogtak a felek és helyiségeiben, valamint ablakai alatt a főtéren zajlott le akárhányszor a felizgatott néptömegek félelmes lázongása is. A mai muzeum helyiségei képezték a városi tanács gyűléseinek színhelyét (Stube) és a szomszédban gyűléseztek a tanácsba választottak, a Genanntschaft tagjai Dipl. Pos. III. 754. Ortvay E. M. II. 42. o. 2) Ortvay Tivadar. 7. m. II. 54.