Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

főgyülekezési helye; nem messze innét a „Weiter Hof

k' nevü kuriális telek. Középkori épületmaradványainál és históriai szereplésüknél fogva meg kell emlitenünk a Zöldszoba utcát, a Papok-utcáját (jelenleg káptalan-utca), a Klarissákutcáját, a Plébánia, a Lakatos-, Schneeweisz-, (Corvin), Barát-, Zsidó-, Késes-, Kis-, Domb-, Bástya-, Orsolyautcákat. A már eddig felemiitett épületeken kivül a XVI. századra nézve nevezetesebbek a tized udvar a mai Lőrinckapu-utcában, mellette mindjárt a „Preternhaus" ; amabban őrizték a XV. században Mátyás király kincseit, mielőtt Hainburgba és onnét 1484-ben Bécsbe szállították, itt tartotta Rozgonyi főispán menyegzőjét és benne lakott 1499-ben II. Ulászló király. A „Preternhaus" állítólag présház és némelyek a Pressburg szót is vele hozzák összefüggésbe. A vödrici kapu felé ugyancsak a Hosszúutcában volt a fürdőház is és nem messze tőle a Venturutca közelében a Thurzóház (később Erdődy, ma Wienerház), melyben a XVII. században a Rákóczyak is laktak. Itt van továbbá a Corporis Christi kápolna, 1627 ben Telegdy érsek által újra építve. A mai Neusiedlerház helyén volt a Paulinusok tulajdonát képező Weiszmönchenhaus vagy Münichhof, hol a városi ágyuk is el vol tak helyezve. A Ventur család háza a róla elnevezett utcában a királyi Kúria, (a mai Wittmann-ház) a pénzverőház (Münzhaus) és az Academia Istropolitana mellett állott. A királyi Kúriában lakott 1441 - 42-ben Erzsébet királyné és fia V. László; Beatrix, Mátyás király neje 1477. és 78-ban lakott benne; innét egész a város faláig kertek voltak. A Mihály-utcában találjuk a Szt. Katalinudvart,

1) melyből ma már csak a kápolna van meg: a XVI. század elején a városi kamarás volt a tartozékát képező lakásban, mert a város a prácsai birtokkal együtt ') Ortvay: II. k. 38. o.