Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

a Várhegy alatt elfolyó ág volt, hanem a Pötschen sziget jelenleg elzárt déli ága, mely a Pötschen sziget és a mostani liget között egyenesen és szélesen tört elő, délebbre szoritva a mostani ligetet is. A Pozsony alatt elterülő szigeten, a halászkapuval szemben levő hid folytatásakép út vezetett a révig, a nyugoti csúcsnál malmok állanak, szemben a Vödrici parton csónakok, tutajok és haltartók, melyek egész a halászkapuig elhúzódnak. A Vödrickülváros néhány sor házból állott; az alacsony házak között templomot is látunk; a házsorok és a Duna között az út, mely a mostani halpiacnál kanyarodott be, a Vödrici kapun át vezetett a városba. ') Miután az árok hidján átment az ember, a hosszú, sötét dongaboltos kapu alá érkezett, mely dél felé kapubástyákkal, árokkal és a Vargatorony nevű szöglettoronynyal volt védve; észak felé volt a zwinger (falköz), mely egész a Dómtemplom tornyáig hatolt. A Vödric kaputól a Lőrinc-kapuig a Hosszú-utca (jelenleg Szilágyi Dezső-utca) vezet, melynek házai melléképületeikkel és udvaraikkal délfelé a város falait érik. A halászkapút nem véve figyelembe, a Mihály- és a Lőrinckapunál is volt egy-egy templom, továbbá várárok, felvonó hid, zwinger, kapubástya és szöglettorony. A belső várost körülvevő fal mentén húzódik a vár árka, mely vizét a Dunaágból kapja; ahol nincs esése a víznek, ott emelőgépek terelik a magasabb szinterű részekre. A várárok helylyel-közzel náddal és sással van benőve és mesterséges haltartóul is szolgál. A külső városrészek a Duna-, Kórház-, Szépiakés Négyvödör (jelenleg Frigyes főherceg) utcák házsoraira szorítkoztak; még volt természetesen néhány más utca is, mint a Magas-út (Hochstrasse), a Nonnenbahn, (jelenleg Bél Mátyás-utca), nagyjából azonban a város területe *) Ortvay Tivadar: Pozsony város története. II. K. 1. r. 129.